A kiválasztott idegenforgalmi fejlesztések régiónként, zárójelben a támogatások összegével a következők:
Dél-Alföld
A gyulai Harruckern–Wenckheim–Almásykastély látogatóközpontjának kialakítása (1 995 000 000 Ft)
A békéscsabai Csaba Park fesztivál és rendezvényközpont létrehozása (1 060 920 000 Ft)
A Bajai Halfőző Fesztivál háttér-infrastruktúrájának fejlesztése (1 612 645 860 Ft)
A Szegedi Dóm turisztikai vonzerejének növelése (2 086 800 000 Ft)
A Magyar Zarándokút dél-alföldi szakaszának fejlesztése (751 000 000 Ft)
Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark fejlesztése (1 089 509 830 Ft)
Dél-Dunántúl
A somogyvári bencés apátságban Szent László Nemzeti Emlékhely kialakítása (1 496 822 000 Ft)
Az ozorai Pipo-várkastély és környezetének turisztikai fejlesztése (1 474 470 000 Ft)
Az Ős-Dráva-program látogatóközpontjának és bemutatóhelyének kialakítása Cún-Szaporcán (1 041 165 312 Ft)
A zselici csillagoségbolt-park komplex turisztikai fejlesztése (669 896 479 Ft)
A Pécsi Állatkert funkcióbővítő fejlesztése (1 145 385 463 Ft)
Az igali templom és környezete egyházi turisztikai fejlesztése (615 014 620 Ft)
A Pécsi Egyházmegye évezredes örökségének turisztikai vonzerővé fejlesztése (1 497 246 126 Ft)
Észak-Alföld
Turisztikai fejlesztés a Debreceni Református Nagytemplomban (962 847 444 Ft)
A Szolnoki Interaktív Repülőmúzeum kialakítása (2 099 937 500 Ft)
A Kőtelek és Tiszasüly közötti kerékpárút kiépítése (600 215 409 Ft)
Szolgáltatásfejlesztés és funkcióbővítés a nyíregyházi Sóstógyógyfürdőn (2 104 510 000 Ft)
A kállósemjéni Kállay-kúria rekonstrukciója (780 500 000 Ft)
Komplex gyógyhelyfejlesztés a debreceni Nagyerdő parkerdejében (2 104 230 000 Ft)
Komplex ökoturisztikai fejlesztés a Hortobágyi Nemzeti Parkban (2 149 040 000 Ft)
A Tisza-tó és Hortobágy közötti kerékpárút kiépítése, a Tisza-tó kerékpáros-körgyűrű megvalósítása (700 000 000 Ft)
Szolnok és Boldog települések között a Zagyva kerékpáros turisztikai fejlesztése (2 110 445 600 Ft)
Észak-Magyarország
Az edelényi Kastélysziget Kulturális-Turisztikai Központ II. fejlesztési üteme (900 000 000 Ft)
A hatvani Grassalkovich-kastély rekonstrukciója és a Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeum létrehozása (3 157 000 000 Ft)
Hollókői komplex idegenforgalmi fejlesztés (1 786 879 261 Ft)
A mátraverebély-szentkúti Nemzeti Kegyhely turisztikai fejlesztése (2 470 355 454 Ft)
Az Országos Kéktúra észak-magyarországi gyalogos- és kerékpáros-fejlesztése (470 171 207 Ft)
Poroszló és a Tisza-híd közötti kerékpárút kiépítése, a Tisza-tó kerékpáros-körgyűrű Észak-Magyarországi szakaszának megvalósítása (528 680 646 Ft)
A Novohrad – Nógrád Geopark ökoturisztikai fejlesztése (614 015 275 Ft)
A Zagyva kerékpáros turisztikai fejlesztése Boldog és Salgótarján települések között (1 139 368 578 Ft)
A zempléni füzéri vár teljes újjáépítése (1 343 529 578 Ft)
Nyugat-Dunántúl
Az Eszterháza Közép-európai Kulturális Központ fejlesztésének III. üteme (1 017 240 000 Ft)
A pannonhalmi Apátsági Major Látogatóközpont kialakítása (1 403 093 633 Ft)
A keszthelyi Festetics-kastély korszerűsítése (1 819 666 367 Ft)
A kiválasztás legfontosabb szempontja az volt, hogy a tervezett turisztikai fejlesztések minél nagyobb arányban szolgálják Magyarország hátrányos helyzetű régióinak felzárkózását, a válság miatt bajba került ágazatok, így különösen az építőipar és az idegenforgalom élénkítését, összességében pedig a gazdasági növekedés erősítését és jelentős mennyiségű értékes hazai munkahely megteremtését.
A támogatások teljes egészében az Európai Regionális Fejlesztési Alapból származnak. Kérdésünkre, hogy a támogatott régiók között miért nem szerepel Közép-Magyarország, illetve a Közép-Dunántúl, a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumtól a következő választ kaptuk.
„A 47 milliárd forint értékben megvalósuló, kiemelt turisztikai beruházások kiválasztásánál a legfontosabb szempont az volt, hogy a tervezett turisztikai fejlesztések minél nagyobb arányban szolgálják Magyarország hátrányos helyzetű régióinak felzárkózását, a válság miatt bajba került ágazatok, így különösen az építőipar és az idegenforgalom élénkítését, összességében pedig a gazdasági növekedés erősítését és jelentős mennyiségű hazai munkahely megteremtését. A közép-magyarországi és közép-dunántúli területek azért nem kerültek be az ebben a körben támogatott régiók közé, mert a regionális operatív programokban elérhető támogatások nagy részét már korábban lekötötték más fejlesztésekre. Ilyen beruházás például a közép-magyarországi régióban a budai vár tervezett fejlesztése, a Közép- Dunántúlon 500 millió forintos fejlesztésből megvalósult Gárdonyi Géza Tematikus Sétány turisztikai út, az új külső wellness- és élménymedencékkel kibővült Agárdi Gyógy- és Termálfürdő, valamint az egri vár mintájára felépült rönkvár.”
6,5 milliárd a Várbazárra!
Jóváhagyta a kormány a Várkert Bazár rehabilitációjának támogatását: a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházás 6,5 milliárd forintot kaphat.A Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat szerint a Várkert Bazár felújításával és hasznosításával lehetőség nyílik a főváros turizmusában meghatározó, nemzetközi viszonylatban is jelentős, valamint önállóan is egyedi vonzerőt jelentő turisztikai termék fejlesztésére. A beruházás révén új turisztikai szolgáltatásokkal bővül a főváros kínálata. Kiépítik az ennek működtetéséhez szükséges alap-infrastruktúrát, a létesítményhez közvetlenül kapcsolódó üzleti szolgáltatások fejlesztése pedig új munkahelyeket teremt. A projekt révén 7985 négyzetméter nagyságú épület felújítására, 4867 négyzetméter nagyságú új épület felépítésére, valamint 13 215 négyzetméter nagyságú kert és udvar felújítására kerül sor, ami – a létrehozandó hét turisztikai szolgáltatásnak is köszönhetően – évi 250 ezer látogatót vonzhat az Ybl Mikós által tervezett műemlékhez – olvasható a közlönyben.
A Várbazár kerti teraszán fekvő királyi kertek között az elképzelések szerint helyet kap barokk, neobarokk, neoreneszánsz kert, angol tájkert, szimbolikus egyházi és világi kert is. Az újjáépülő Várkert Bazár valódi kulturális negyeddé válhat, hiszen föld alatti kulturális rendezvényterek, képzőművészeti műtermek, szobrászműhelyek, kiállítótermek, szabadtéri színpad, mélygarázs, éttermek, és igényes zenés helyek létesülnének. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) márciusban azt közölte, hogy a kormány döntése értelmében gyorsított hatósági eljárás segíti a Várbazár, valamint a budavári királyi kertek újjáépítését; a tervezésre kiírt közbeszerzési pályázat nyertese a Középülettervező (Közti) Zrt. lett; az összesen 8,5 milliárd forint értékű, teljes mértékben uniós forrásokból megvalósuló beruházás ősszel indul, és várhatóan 2014 márciusára fejeződik be. A KIM akkori kommünikéje szerint a kormány már az Új Széchenyi-terv indulásakor jelezte, hogy az évtizedek óta pusztuló Várbazár felújítását az egyik legfontosabb nemzeti programnak tekinti. A Világörökség részét képező komplexum 1996 óta a világ száz legveszélyeztetettebb műemléke közé tartozik. (MTI)
Még szebb lesz a keszthelyi kastély
Több mint 1,8 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást nyert kiemelt turisztikai beruházásként a keszthelyi Festetics-kastély korszerűsítésére a Helikon Kastélymúzeum Nonprofit Kft. – közölte a térség országgyűlési képviselője Keszthelyen. Manninger Jenő (Fidesz–KDNP) elmondta: a támogatásról augusztus 8-i ülésén döntött a nemzeti fejlesztési kormánybizottság. A fejlesztés kiemelt státuszáról már négy éve határozott a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács, de az akkori terveket a kormány módosítások után sem hagyta jóvá, mert egyes elemei „nem voltak finanszírozhatók uniós forrásból”. Az akkor rendelkezésre álló 1,351 milliárd forintból iszlám múzeum és zeneiskola létrehozását is tervezte a kastélymúzeum vezetése, de felszólításra sem dolgozták át ezeket a terveket. A tavaly nyáron munkába állt új ügyvezető ezek után szakemberek bevonásával új pályázatot készített.
A nyugat-dunántúli régióban 4,2 milliárd forintos keret állt rendelkezésre a kiemelt projektekre, háromszoros volt az igény, de a kormányzati prioritásként kezelt fertődi és pannonhalmai fejlesztések mellett a nagyon jó szakmai anyagként értékelt keszthelyi pályázat lett a nyertes. Manninger Jenő hozzátette: az új elképzelés „fantáziadús, de mértéktartó egyszerre”, nem akar mindenáron új területet beépíteni, hanem a meglévő felújításával kíván új kiállítótereket létrehozni. Ezek a fejlesztések pedig a város számára is kiemelten fontosak. Pálinkás Róbert, a kastélymúzeum ügyvezetője a részletekről elmondta: a legjelentősebb elem az egykori Amazon Szálló turisztikai hasznosítása, a leromlott műemlék épület megmentése. Itt kap helyet új állandó tárlatként a Főúri utazások kiállítás és a Veteránautó Látogatóközpont, s mindez az 1880-as és 1930-as évek közötti időszakot mutatja be. A kastély parkjában új látnivalóként – a nemrég átadott növényház kiegészítéseként – lepkeházat is kialakítanak. A kastély épületéből egy eddig kihasználatlan külső épületbe átköltöző titkárság és igazgatói iroda helyén a Festetics család tagjait bemutató kiállítást hoznak létre. Az igazgató hozzátette: a kastélymúzeum eddigi közös be- és kijáratát is szétválasztják, a torony alatt kialakítandó új kijáratnál múzeumi ajándékboltot is működtetnek majd. A fejlesztések tovább növelik a kastély vonzerejét és ezzel a látogatószámot, de hozzájárulnak az idegenforgalmi szezon meghosszabbításához is. Az 1,82 milliárd forintból, százszázalékos támogatással megvalósuló munkálatok a támogatási szerződés megkötése és a közbeszerzések lebonyolítása után, várhatóan jövő tavasszal kezdődnek. Az egymásra épülő projektelemek befejezését 2014 végére tervezik a keszthelyi Helikon Kastélymúzeumban. (MTI)
Ökoturisztikai fejlesztések Nógrádban
Két pályázat keretében több mint 1,7 milliárd forintos támogatást nyert ökoturisztikai jellegű projektekre a nógrádi megyeszékhely. A Novohrad – Nógrád Geopark Nonprofit Kft. és Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata 614 015 275 forintot nyert a Kiemelt turisztikai termék – és attrakciók fejlesztése című, ÉMOP- 2.1.1/A-12. kódszámú kiemelt projektre. A nemzeti fejlesztési kormánybizottság augusztus 7-i ülésén a regionális operatív programok keretében Észak-Magyarországon kilenc projektet támogatott, amelyek közül kettő is érinti Salgótarjánt: a Novohrad – Nógrád Geopark ökoturisztikai fejlesztése, amelyhez 614 015 275 forint, illetve a Zagyva kerékpáros turisztikai fejlesztés Boldog és Salgótarján települések között, amelyhez 1 139 368 578 forint kormányzati támogatást ítéltek meg. A Novohrad – Nógrád Geopark Nonprofit Kft. és a konzorciumvezető Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata a 100%-os finanszírozású pályázaton nyert 614 millió forinttal a Novohrad – Nógrád Geopark magyarországi működési területén meghatározó jelentőséggel bíró turisztikai vonzerőt kívánja fejleszteni, amellyel jelentősen hozzájárulhat a látogatók és a vendégéjszakák számának a növeléséhez.
A turisztikai fejlesztés elsősorban a Novohrad – Nógrád Geopark térségfejlesztő szerepére, ezzel együtt az ökoturizmusra helyezi a hangsúlyt. A főbb központok kialakítására a tervek szerint Salgótarjánban kerül sor, míg a további fejlesztések több mint harminc önkormányzat területét ölelnék fel a salgótarjáni, bátonyterenyei, szécsényi, pásztói és balassagyarmati kistérségekben.
Költözik a repülőmúzeum
Több mint kétmilliárd forintból költöztetik új helyre és teszik interaktívvá a szolnoki repülőmúzeum hazánkban egyedülálló és nemzetközileg is jegyzett gyűjteményét – közölte a város polgármestere az MTI-vel.
Szalay Ferenc elmondta: a nemzeti fejlesztési kormánybizottság augusztus 8-i ülésén a regionális operatív programok keretében országosan harmincnégy új, kiemelt turisztikai beruházás támogatásáról döntött. Az Észak-alföldi régióban támogatott kilenc fejlesztési javaslat egyik legjelentősebbje a Szolnoki Interaktív Repülőmúzeum kialakítása, amely kiemelt státuszt és ezzel 2,1 milliárd forint támogatást kapott. A projektterv kidolgozása a jelenlegi üzemeltető MH 86. Szolnok Helikopterbázissal és az eszközök tulajdonosával, a Magyar Hadtörténeti Múzeummal közösen történt – fogalmazott a polgármester.
A beruházás várható menetrendjéről jelezte: a kormány döntése nyomán a különleges gyűjtemény új helyre költöztetésére és korszerű feltételek között történő bemutatására „borítékolt” támogatási javaslatot várhatóan 2013 januárjában, a projekt teljes műszaki előkészítését követően rögzítik támogatási szerződésben. A tervek szerint a jelenleg a helikopterbázis tőszomszédságában kiállított, a kulturális örökség részét képező gyűjtemény a belvároshoz közelebb, az indóház területén lel új otthonra. Magyarország legrégebbi, 1847. szeptember 1-jén átadott, még álló vasúti műemlékén a tulajdonos Magyar Államvasutak Zrt. utoljára 2007-ben végeztetett állagvédelmi munkákat. A létesítményt ezt követően vasúttörténeti emlékpark központjának szánták. Azóta viszont senki sem használta, üresen állva pusztulásnak indult, miután 1997 és 2004 között őriztette a MÁV, ám később erre már nem volt lehetősége. Ezért 2011 őszén 73,7 millió forintos kikiáltási áron el akarták árverezni az indóházat, amelyre azonban eddig nem találtak vevőt.
A magyar honvédség, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum, valamint a helyi önkormányzat közötti példaértékű hármas együttműködés közös sikere a szolnoki indóház, a mellette lévő régi vasutas-fürdőépület és a környező felhagyott, funkcióját vesztett terület rehabilitációja, amely tovább növeli a tervezett fejlesztés értékét – hangsúlyozta Szalay. Kifejtette: a beruházás eredményeként megnő a fedett terek nagysága. Egyebek mellett repüléstechnikai restaurátor- és oktatóközpontot, tematikus játszóteret, helikopter- és hőlégballon-leszállópályát, látogatóközpontot, információs pultot, látvány-javítóműhelyt és új bemutatócsarnokot alakítanak ki a komplexumban. Mindemellett a gépek átszállítása önmagában is látványosságot jelentő feladatnak ígérkezik, amely egyben magas szintű szakmaiságot igénylő haditechnikai mérnöki és logisztikai feladat lesz – tette hozzá. Szalay Ferenc szólt arról is, hogy a városháza 900 négyzetméteres pincerendszerének hasznosítására is lehetőség nyílik a közeljövőben. A kiemelt turisztikai fejlesztés kiegészítéseként augusztus 31-ig nyújt be pályázatot a Tisza-parti megyeszékhely egy interaktív bemutatótér és egy „serfőzde” kialakítására, amely tovább szélesítheti Szolnok turisztikai kínálatát.
Megújul az emlékpark
Egymilliárd forintos fejlesztés valósul meg az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban a nemzeti fejlesztési kormánybizottság döntése után: a tervek szerint a park a legmodernebb eszközök felhasználása mellett a magyarság teljes történelmét mutatja majd be.
Kertész Péter ügyvezető igazgató a projektet bemutató sajtótájékoztatón elmondta: azt szeretnék, ha a park összmagyar emlékhellyé válna. Jelenleg a létesítmény a honfoglalás korával és elsősorban a dél-alföldi régió néprajzával foglalkozik. A pályázat segítségével lehetőség lesz bemutatni a honfoglalástól egészen a kora újkorig a magyar történelmet és társadalmat, amelyhez a legmodernebb eszközöket tudják felhasználni.
A cél, hogy ha a látogató betér Ópusztaszerre, úgy találkozzon a történelemmel, mintha belépett volna a múltba. A fejlesztéssel lehetőség nyílik arra is, hogy az emlékpark rossz időben, ősszel és télen is látogatható legyen – hangsúlyozta az igazgató. A projekt keretében az új vendégfogadóban, a pénztárak mellett információs pontot létesítenek, és kivetítők mutatják be az aktuális programokat a látogatóknak. Épül egy falusi udvarházat mintázó látogatóközpont is. Ebben kap helyet egy multifunkciós terem, amelyben rendezvényeket, időszaki kiállításokat, múzeumpedagógiai foglalkozásokat tarthatnak, emellett ott lesz a büfé és egy hungarikumtárház is. A Rotundát körbejárhatóvá teszik, hogy új kiállítótereket tudjanak kialakítani. A szeri monostort virtuálisan építik újjá. Ennek bemutatására három kronoszkópot állítanak fel. Az állványon álló, kilátói távcsőre emlékeztető, 120–180 fokos szögben körbeforgatható készülékbe belepillantva megelevenedik majd a számítógéppel rekonstruált korabeli építmény. Emellett számos, a látogatókat segítő információs megoldást alkalmaznak majd, például kivetítőket a parkban, okostelefonokra letölthető hatnyelvű tájékoztató szöveget, térképeket. A fejlesztés része, hogy a park munkatársai korhű jelmezben és eszközökkel várják a vendégeket, akik maguk is beöltözhetnek. A százszázalékos támogatottságú, Lépj be a múltba! Történelmi időutazás Ópusztaszeren elnevezésű projekt 2013 januárjában indul, és 2014 decemberének végén zárul. Megvalósulása után hat új munkahely jön létre, és a látogatószám várhatóan 75 ezer fővel nő.
B. Nagy László kormánymegbízott a tájékoztatón elmondta: a Dél-Alföldön hat helyszín részesül a nemzeti fejlesztési kormánybizottság döntése után a regionális operatív programok keretében támogatásban: Ópusztaszer mellett a gyulai Almásy-kastély, a békéscsabai CsabaPark fesztivál és rendezvényközpont, valamint a bajai Halfőző Fesztivál háttér-infrastruktúrájának fejlesztésére, a szegedi Dóm tér turisztikai látványosságaira és rekonstrukciójára, valamint a magyar zarándokút dél-alföldi szakaszának fejlesztésére is lesz pénz.
Kolbászudvar épül Békéscsabán
2014-re készülhet el 1,3 milliárdos beruházással Békéscsabán a CsabaPark. Békéscsaba önkormányzata 2012-ben nyújtott be pályázatot a CsabaPark megvalósítására. A kormány a kiemelt turisztikai beruházás százszázalékos intenzitású támogatásáról döntött, bruttó 1,3 milliárd forint értékben. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata 2010-ben a csabai kolbász hagyományaira és a szórakoztatásra épülő élménypark, a CsabaPark megvalósítását határozta el. A park létrehozásának célja egyrészt a beruházáson keresztül a nagy hagyományokkal bíró Csabai Kolbászfesztivál és más rendezvények számára méltó helyszín biztosítása, másrészt a városba érkező vendégek számára a helyi gasztronómián, hagyományőrző, kulturális és szórakoztató programon keresztül különleges személyes élmény nyújtása, illetve a térség épített örökségének a bemutatása. A beruházás a fesztiválterület és ennek kiegészítő (út, parkoló, közművek) létesítményeit tartalmazza. A terület központi épülete az 1500 négyzetméteres kolbászudvar-látogatóközpont. Az ide érkező turistáknak lehetőségük lesz arra, hogy egy interaktív programon keresztül átéljenek egy hagyományos, falusi disznóvágást és kolbászkészítést, elfogyas szák és megvásárolhassák az elkészített termékeket, majd megtekintsék a kolbászkészítés történetét bemutató kiállítást. A fejlesztés másik nagy szegmense a 2800 négyzetméteres fesztiválcsarnok, amely kisebb-nagyobb események helyszínéül szolgál, illetve alkalmas lesz interaktív bemutatók, vásárok, és egyéb rendezvények megszervezésére. Kialakításra kerül egy kreatív, ügyességi és egyedi elemekkel ellátott, 2500 négyzetméteres tematikus park, ahol a gyermekek játékos módon ismerkedhetnek meg az ételkészítés folyamatával és a magyaros különlegességekkel.
(MTI)
