Éppen egy kéthetes balatoni túrán vagytok, újabb anyagot gyűjtötök a bloghoz. Ez a szabadságotok terhére történik, vagy pihenéssel kötöttétek össze?

A nyaralással kötöttük össze ezt a kirándulást, de egyáltalán nem tehernek érezzük, mert ez a hobbink. Az a célunk, hogy ötletet adjunk arra, hogy a Balaton nemcsak strandidőben érdekes. Az elmúlt három évben körülbelül hatvan romot kerestünk fel, de még nem írtam mindegyikről posztot, mert a blogolásnak ez a nehezebbik, időigényesebb része. Azért idén szeretnénk több helyet bemutatni.

Honnan jött a blog ötlete?

Gyerekként sokat nyaraltam a Balaton környékén, és láttam a romjelzéseket a térképeken. Nagyon érdekelt, hogy mi lehet ott, miért hagyták el ezeket az épületeket, és mitől omlottak össze. Akkor kevésbé tudtunk hozzáférni az információkhoz, a helyi táblákról és gyűjteményes anyagokból tájékozódtunk. Felnőttként egy közös nyaralás során Gáborral arról beszéltünk, hogy jó lenne megmutatni a Balaton másik arcát, hiszen Veszprém, Somogy és Zala megyében bőven száz felett van a templom- és várromok száma, sokat közülük nem is jelölnek a térképek. Gábornak is jól jött a blog, mert akkoriban fotóssuliba járt, és a romok jó téma volt a gyakorláshoz.

Mindegyik romhoz nem lehet internetes forrást találni, ilyenkor honnan szereztek információkat?

A bejegyzésekben a fotó és személyes élmények, meg a Google Maps-es térkép mellett valóban igyekszünk történetet is elmesélni. Ha nincs az interneten semmi, akkor a helyiekkel beszélgetünk.

Ilyenkor egy-két legendába is belefuthattok, vannak ismétlődő motívumok?

Nem igazán, de egy-két jópofa sztorit hallottunk már. Vászoly környékén a legenda szerint elástak egy aranyhintót, minden évben egy éjszaka, éjfélkor megnyílik a föld, és a hintó előkerül. Az ismétlődő elem inkább az, hogy a törökökkel hozzák összefüggésbe a romokat, még azokat is, amik nem a török korból valók. Például van egy katolikus templom, aminek a népnyelvben azért lehet török templom a neve, mert abban az időszakban pusztulhatott el. A legtöbb templom és vár pusztulása valóban a török, vagy a kuruc-labanc időszakhoz köthető.

A tapasztalatok alapján a helyiek hogyan viszonyulnak a településükön található romokhoz?

Van olyan, ahol turisztikai attrakcióként tekintenek rá, és kitisztítják a környékét, költenek az állagmegóvásra, esetleg a feltátárásra. Nagyon sok olyan rom is van, amit alig lehet megközelíteni, és még a helyiek se tudják, hogy melyik irányba találjuk, vagy erdőben egy elzárt magánterületen van, ezekben az esetekben nem hiszem, hogy nagyon odafigyelnének rá. Aztán akad olyan negatív példa is, hogy a római kori rom helyén golfpálya létesült. Persze tudom, hogy a pénzhiány az oka, de már az is nagyon jó lenne, ha a településen táblák jeleznék az emlékeket, és időnként ezeket a táblákat is ellenőriznék, hogy megvannak-e még, épek-e.

Van kedvencetek?

A templomromok közül a Révfülöp melletti ecsérinek nagyon jó hangulata van, meg a furcsa építkezési módra utaló somogyvámosinak is. Gáborral mindketten az elhagyatott várakat szeretjük a felfedezés élménye miatt. Semmi gond nincs persze a sümegi várral sem, ahol szinte egy falusi búcsú fogad minket panoptikummal és kürtőskaláccsal, hiszen a széles közönséget várják. De a pécselyi Zádor-vár olyan egzotikus helyen van, hogy az odavezető úton szinte senkivel sem találkoztunk. A csobánci vár pedig jó példa arra, hogy a helyi közösség összefogott, és önkéntesek segítségével tárják fel a romot, ássák ki a falakat. Ezek a várak és a templomok rendszerint szép helyekre, magaslatokra épültek, ahonnan nagyon jó a kilátás, az északi oldal romjaitól a Balaton-felvidék sok izgalmas tájegységét be lehet látni.