Bódis Gábor: A BTSZK nem csupán nevet váltott a közelmúltban, hanem megújította a szervezeti felépítését is. Ezzel párhuzamosan meg kellett fogalmazni Budapest új turisztikai arculatát. Ahogy a Magyar Turizmus Zrt. az ország turisztikai imázsát építi, Budapestnél ez a mi feladatunk. Komoly változtatásokra volt szükség, mivel az eddigi arculat számos ponton versenyképtelen és elégtelen volt.

Hogyan fogja mindez befolyásolni a város turistaforgalmát?

BG: Ettől persze önmagában nem lesz több turista, de a megújult arculat szimpátiát, figyelmet kelthet a város iránt. A legtöbb terméknél egyébként érdemes időnként megújítani az arculatot.

Mi a lényege az arculatváltásnak?

BG: Nem egyszerű logó- és szlogencserét jelent, hanem sokkal többet annál.

Mivel a régióban óriási a verseny a különböző városok között, azokat az eladási érveket is fel kell sorakoztatni a márka mellé, amelyek pozícionálják Budapestet. Ez eddig nem volt eléggé hangsúlyos.

A szlogen még nem végleges, de már kezd kikristályosodni. Az egész marketingmunka azzal indult, hogy vonzerőleltárt és versenytárselemzést készítettünk. A városmárka pozícióját, erősségét tekintve arra jutottunk, hogy le vagyunk maradva, szinte minden régiós versenytársunk megelőz minket. Azt találtuk továbbá, hogy a jelenlegi arculat túl összetett, túl színes, grafikai szempontból idejétmúlt, öszvér megoldás. Ezért úgy döntöttünk, hogy az új arculat egyszerű és szép legyen, szerethető és tovább fűzhető.

Technikailag hogy oldották meg a kérdést?

BG: Meghívásos pályázatot írtunk ki grafikai stúdiók, tervezők részére. Ez kétségtelenül nehéz feladat volt számukra, sokkal nehezebb, mint egy konkrét termék esetében. Több szempontot is megadtunk a tervezőknek. Három fogalmat választottunk ki, amelyek köré csoportosítottuk a jellemzőket: összeköt (a város geopolitikai fekvése), felemel (múlt, gazdag építészet), végül feltölt (gyógyvíz, egyedülálló rendezvények), illetve a Duna/víz jelenjen meg az arculatban. A Duna utal azokra az értékekre, amit a víz és a folyó közvetít: folyamatosan megújul, újjászületik, dinamikája van, átlényegül, felfrissít. Múltból táplálkozik és a jövőbe tart, a keleti és a nyugati világot köti össze. Látványos és egyedi megoldást kerestünk, ugyanakkor tény, hogy csak 3 hét volt a leadásra. A beérkezett öt pályamunkát végül egy bizottság értékelte.

3 pályázat tetszett igazán az ötből, végül a bírálóbizottság hölgytagjait egy pont után teljesen magával ragadta az egyik elgondolás.

Így esett a választás Vizi Balázs munkájára. De nem fogadtuk el egyből a tervet, adtunk bőven „házi feladatot” Balázsnak.

Vizi Balázs: A négy-öt felvetődött koncepcióból hármat nyújtottam be végül. Ezekből a bíráló bizottság az itt bemutatott elképzelést tartotta továbbgondolásra érdemesnek.

Melyek az új arculat leghangsúlyosabb elemei?

VB: Az emblémában a Duna, mint kék szalag jelenik meg, amely a „rajta áthaladó hidak” mentén hajtva egy könnyed, friss megjelenésű jellé alakul. A jelben indirekt módon megjelenő asszociációk fedezhetőek fel, mint például a szerethető városra utaló szív, vagy a „B” betű. Az új arculatban hangsúlyosan jelen lévő hajtogatott szalag motívum bármely felhasználási területen a tartalom egységes megjelenését biztosítja. A kiválasztott arculati betűtípus egy magyar tervezőgrafikus, Frank Béla munkája. A gyártás alatt levő Budapest Kártyán már az új arculati elemek jelennek meg

BG: 5 féle Budapest Kártya lesz egyébként ezentúl, fővárosi nevezetességek részletei láthatók rajtuk. A szalag motívum a kártya mellett visszaköszön majd a hirdetéseken is. Az arculatot hamarosan bemutatjuk a szélesebb szakmai közönség előtt, illetve megismertetése céljából 30 másodperces animációs film is készül