A golf a közép- és kelet-európai régióban, így Magyarországon is, még mindig az elit sportjának számít, és leginkább üzletemberek és itt élő külföldiek játsszák. A konferencián ugyanakkor többen azzal érveltek, hogy a golf nem feltétlenül drágább néhány népszerűbb sportágnál, például a sízésnél. Magyarországon az átlagos, évi 250 ezer forintos pályadíj aligha több, mint amennyibe egy kéthetes sítúra kerülne az Alpokban. Ráadásul ennyiért játszani lehet minden, golfozásra alkalmas napon, ami Magyarországon átlagosan 220 napot jelent.

Kiegészítő attrakciók is kellenek

„A golfozásra alkalmas napok számát illetően nem versenyezhetünk Portugáliával vagy Dél-Spanyolországgal, ahol csaknem egész évben, átlagosan 320 nap lehet golfozni. Mivel az időjáráson nem tudunk változtatni, további attrakciókat kell kínálni, már csak azért is, mert egy golfpálya önmagában ritkán működik nyereségesen” – hangsúlyozza Andrea Sartori, a KPMG partnere, a tanácsadó cég közép- és kelet-európai regionális irodája Turizmus, szabadidő és utazás szakcsoportjának vezetője, a fórum fő szervezője.

Ezt a koncepciót követi az osztrák határ közelében, Bük mellett lévő Birdland Golf and Country Club, ahol nemrég nyílt meg egy 208- szobás luxuswellnesscenter, és épül egy villapark is. A Birdland a golftagság (alkalmi játékosok) helyett a golfturizmus (hosszabb ideig tartózkodó játékosok) bővítését preferálja, ezért vágott bele ingatlanfejlesztésekbe is, hiszen a golfpálya egyedül ritkán rentábilis – hangsúlyozta a konferencián Hegyi Attila, a Birdland elnöke.

A különböző kiegészítő attrakciók – hotel-, fürdő- és wellnessfejlesztések, lakóparkok, konferencia-termek, kaszinók – összekapcsolása a golffal nyereségessé teheti az üzletágat. Több előadó hangsúlyozta, hogy a kínálat bővítése egyúttal egyedi karaktert adhat a golfpályának, ami tovább növelheti a vonzerejét. Bár nincs univerzális recept, gondos tervezéssel kialakítható a helyi adottságoknak megfelelő kínálategyüttes.

Fontos a megfontolt tervezés

Az alapos, megfontolt tervezés egyébként is kulcskérdés – a fórumon számos nemzetközi példát említettek arra, hogy ígéretes fejlesztések is gyakran csődbe juthatnak, ha hiányoznak a kellően kidolgozott pályaépítési tervek, illetve nem megfelelő az építkezés irányítása, az egész fejlesztés menedzselése. Alapvető követelmény továbbá, hogy a fejlesztés költségei arányban legyenek a kereslettel. Noha a legtöbb fejlesztésben magánbefektetők vesznek részt, számos országban sikerrel működnek közösségi (public) golfpályák is, ahol a pályaépítéshez szükséges területet többnyire a helyi önkormányzatok adják. Ezek a konstrukciók nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy a golf népszerűbb és sokak által elérhetőbb legyen. A konferencia előadói egyetértettek abban is, hogy a sikerhez nem szükséges csillogó klubházat vagy 18 lyukú versenypályát építeni - a golfpálya sikeresen működhet a jó helyszín (elérhetőség, környezet) kiválasztásával, egyszerűbb, de kellemes klubházzal és jó minőségű (akár egy 9 lyukú) pályával.

Golfpályák épülhetnének keleten

A magyarországi golfpályák kínálata ugyanakkor – a főváros környéke kivételével – nem koncentrálódik a nagyobb városok és a jelentős turisztikai célpontok köré. Andrea Sartori szerint mindez a közeljövőben megváltozik, hiszen a fejlesztők a helyi attrakciók megfelelő kombinációjának kialakításakor ma már egyre inkább figyelnek az egyéb turisztikai lehetőségekre (egészségturizmus, gasztronómia). „A most folyó, általunk ismert fejlesztések helyszínei már közelebb esnek vagy Budapesthez, a Balatonhoz, illetve egy-egy híres magyar borvidékhez” – hangsúlyozta a KPMG partnere.

Igen komoly lendületet adhat a jövőbeni golfberuházásoknak a fapados légitársaságok megjelenése is. Hans-Georg Erhardt, az ausztriai Golf & Land Design vezetője példaként említette, hogy az olcsó légi járatok megjelenése például Debrecenben nagyban elősegítené a golffejlesztéseket a keleti országrészben.

Fejlesztési terv szükséges

A konferencián többen arra figyelmeztettek, hogy a boom kedvezőtlen fejleményeket is hozhat. Colin Hegarty, a Golf Research Group elnöke szerint az ellenőrzött, tartós fejlődés kívánatosabb, mint a gyors felfutás, és ebben nagy segítség lehet, ha az egyes országok megfelelő nemzeti fejlesztési terveket készítenek.

Portugáliában például egy átfogó, nemzeti golffejlesztési program komoly támogatást jelentett az iparág látványos fejlődésének az elmúlt években – mondta Pedro de Mello Breyner, a Portugál Nemzeti Turisztikai Hivatal munkatársa. Az állam 27 millió eurónyi támogatással segítette a magánkezdeményezéseket.

Andrea Sartori szerint a közeljövőben Magyarország is a golfturizmus célpontja lehet. A jó helyszínkiválasztás, a minőségi pályák és az egyedi karaktert biztosító kínálatcsomag kialakítása mellett szerinte fontos az is, hogy több pálya legyen egymás közelében.

A WTO előrejelzése szerint 2020-ra minden harmadik Európába látogató külföldi a közép- és kelet-európai országokat választja majd. Muriel Muirden, a londoni Economic Research Associates tanácsadó cég igazgatója szerint a golfozók szívesen kapcsolják össze a sportolást a helyi kultúra megismerésével