Amikor Jungfer Gyula műlakatos 1906-ban, élete egyik utolsó nagyobb műveként elkészítette a Gresham-palota kovácsoltvas kapurácsait, aligha gondolt arra, hogy alkotásának díszes páva motívumai egyszer majd egy igazi, eleven páva örökbefogadására adnak apropót. Pedig május 10-én, Madarak és Fák Napján pontosan erre került sor: a Four Seasons Hotel Gresham Palace Budapest jelképesen örökbe fogadta a Fővárosi Állat- és Növénykert egyik páváját.

A szállodának otthont adó Gresham-palota a 20. század eleji szecessziós építészet egyik kiemelkedő alkotása, amely 1904 és 1907 között épült Quittner Zsigmond, Vágó László és Vágó József tervei alapján. Kialakításán olyan jeles mesterek dolgoztak, mint Roth Miksa, Ligeti Miklós, Maróti Géza, Telcs Ede, valamint a már említett műlakatos, Jungfer Gyula. Az általa készített pávás kapurácsok már a múltban is az épület legismertebb díszítő elemei voltak, úgyszólván a palota egészének jelképévé váltak a budapestiek számára. A szállodába belépő vendégek szeme még ma is megakad a kapu feletti finom mívű pávaalakokon.

Az örökbefogadott páva egy díszes tollazatú pávakakas, amely az Állatkert kerítésén belül – a háremével együtt – szabadon sétálgathat. Reggelente a főbejárat környékének füves területein szokott tanyázni, nappal általában a vízimadarak tavának szomszédságában, a Krokodilház táján, illetve az Ausztrálház mellett lehet találkozni vele. Érdekessége, hogy zenekedvelő szárnyas: az Állatkertben tartott nyáresti koncerteket ugyanis a szomszédos Krokodilház kerítésén ülve szokta figyelemmel kísérni.

Az örökbefogadás természetesen a szállóvendégek és a nemzetközi szállodai szakma előtt sem marad titok, így általa mind Budapest, mind annak egyik fontos turisztikai látnivalója, a Fővárosi Állat- és Növénykert is reflektorfénybe kerül. A Four Seasons Hotel Gresham Palace Budapest egyúttal méltóképpen emlékezik meg a Madarak és Fák Napjáról, amelyet először éppen 111 éve, 1902-ben szervezett meg Chernel István, a madárvilág jeles magyar kutatója.