Tíz járókelőből hét-nyolc mélységes zavarba jönne, ha angolul, németül, ne adj isten franciául kellene elmagyaráznia egy vendégnek, hogyan juthat például Eger belvárosából a Szépasszony-völgybe. Meglepő, de szakemberek szerint még a szállodákban, panziókban és számos vendéglátóhelyen is komoly gondot jelent az idegen nyelvű kommunikáció.

Sajnálatos tény, hogy nyelvtudásban az egykori szocialista országok között is az utolsó helyen vagyunk, régiónk pedig az országos átlagtól is elmarad. Nyaranta tolmácsoló diákok azt mondják: az Egerbe, illetve Gyöngyösre érkező külföldi – jellemzően fiatal, néptáncos – csoportok közül talán az olaszok az egyetlenek, akik annyira lazák, hogy nem beszélnek legalább konyhanyelven angolul. Itthon viszont a görögöknek – akik egyébként jellemzően perfekt angolosok – is kell az angol-magyar tolmács.

Haron Ildikó, a Neumann János Középiskola idegen nyelvi szakmacsoport vezetője úgy véli, hogy ennek két alapvető oka van: a hazai nyelvórák többségén még mindig magyarul beszél tanár és diák egyaránt, másrészt a honi oktatási rendszerben még mindig nehezen oldható meg a tudásszintnek megfelelő, kiscsoportos nyelvi képzés. Egészen más dimenziót jelentenek a két tannyelvű osztályok, amelyekben a tantárgyak jelentős részét eleve idegen nyelven tanulják.

Mivel a munkaerőpiacon gyakorlatilag esélytelen, aki nem ismer legalább egy idegen nyelvet, minimum alapszinten, nem csak iskolában és nem csak fiatalon fontos a nyelvtanulás. A kurzusok kínálata szinte végtelen, ám a költségekben nincs nagy eltérés: egy megbízható nyelviskolában egy középfokú nyelvvizsga-bizonyítvány megszerzése átlagosan félmillió forintba, s átlagosan három esztendőbe kerül. Az idegen nyelvek tanulásának is van módszertana, de sajnos ilyesmivel csak a színvonalas nyelviskolák segítik hallgatóikat. A szakember szerint az eredményes nyelvtanuláshoz hozzátartozna a rendszeres olvasás idegen nyelveken, feliratos filmek nézése, angol, francia vagy német nyelvű tv-csatornák hallgatása, könyvek olvasása.

A fiatalok felzárkóznak

A KSH legfrissebb adatai szerint az Észak-magyarországi Régióban a 15–29 éves korosztály hatvan százaléka ismer legalább egy idegen nyelvet, harminc százalékuknak nyelvvizsgája is van. A két idegen nyelvet beszélők aránya húsz százalék, három nyelvet viszont ebben a csoportban csupán két százalék beszél. A 15–39 éves korosztályban viszont a régiónkban feleannyian tudnak valamilyen nyelvet, mint az országos átlag.  (heol.hu)