A Memento Park állásfoglalása

Ahogy korábban írtunk róla, a fővárosi Turisztikai Érdekegyeztető Tanács (TÉT) decemberi ülésén napirendre került a városnéző- és egyéb turistabuszok belvárosi parkolásának, indításának ügye, amellyel kapcsolatban a Memento Park, mint a témában közvetlenül érdekelt intézmény állásfoglalást adott ki. A továbbiakban a Park álláspontját olvashatja teljes terjedelmében.

A korábban Szoborpark Múzeum néven megismert, immár 15 éve folyamatosan működő létesítmény Budapest egyik legismertebb és legfontosabb turisztikai látványossága. Évente több tízezer külföldi látogató keresi fel, és szól elismerőleg a látottakról. Sajnos az intézmény távol esik a belvárostól, illetve a turisták által bejárt területektől, ezért a Memento Park már 8 éve közvetlen autóbuszjáratot biztosít az érdeklődők számára. Ez a transzfer évi 420 alkalommal, minden nap a Deák Ferenc térről indul a parkba, és ugyanoda érkezik vissza.

Az indítási helyszínen az elmúlt években a turisztikai piac szereplői megegyezésen alapuló gyakorlatot alakítottak ki a buszok indítására, amely azonban a 2008-as szezonra, új szereplők megjelenése és a belvárosi turistabusz-megállók számának folyamatos csökkenése miatt felborult.

Évek óta aggodalommal figyeljük azt a folyamatot, ahogy egyre lehetetlenebbé válik a turistabuszok megállása, parkolása a belváros területén, és minden alkalommal értetlenül tapasztaljuk egy-egy helyszín megszűnését.
Ez a tendencia különösen kedvezőtlen a Deák téren és környékén, ahol néhány év alatt egyre rosszabb lett a helyzet. Előbb megszűnt a legnagyobb felszíni parkoló és az autóbuszállomás (amely pedig kiváló turisztikai információs és szolgáltató központ lehetett volna), majd eltűnt néhány felszíni autóbuszbeállóhely, előbb a Kempinski Hotellel szemközt, majd a szállodák előtt. Utolsóként lezárásra került a Miatyánk utca is, amelyből a kiszorult személygépkocsik gyakran az autóbuszok, illetve a taxik számára kijelölt helyeket foglalják el.

A két turistabusz-megállóhelyről egyidejűleg 4-5 cég próbál ugyanabban az időben járatot indítani, és közben a helyért megküzdeni azokkal a járművezetőkkel, akik csoportjaikat a belvárosi látványosságokhoz, vagy a két nagy szálloda konferenciáira és a környékbeli intézmények rendezvényeire igyekeznek eljuttatni.

Mindezek miatt maximálisan egyetértünk azzal, hogy a kialakult helyzeten változtatni kell, és szabályozó rendszert kell létrehozni. A híradásokból ugyanakkor olyan megoldási módszerekről értesülünk, amelyeket – szakmai szempontból - nem tartunk megalapozottnak.

„Az indulási időpontokat sorsolással osztanák ki. (…) 2009 nyarán már működhet ez a rendszer.” /Turizmus Online 2008. 12. 15./

A kérdéses piac szereplői 2009-es kínálatukat, és a kapcsolódó valamennyi marketinganyagukat 2008. november környékén előkészítették és lezárták. (Például a Főváros idegenforgalmi marketingszervezete a Budapesti Turisztikai Szolgáltató KHT 2009. évi Budapest Guide lapzárta november 15. volt.). Így tehát egy új rendszer – amennyiben 2009. szeptemberéig valóban kialakul – a leghamarabb 2010-ben léphet életbe.

A sorsolásos hely- és időpontkiosztás csak akkor indokolt, ha a megegyezés már teljesen lehetetlen, és akkor is legfeljebb azokra a pontokra, amelyekre több a jelentkező. Meggyőződésünk, hogy kellő körültekintéssel, valamennyi érdekelt bevonásával tárgyalásos megoldás is kialakítható, hiszen alig van néhány olyan egybeesés, amelyben érdekellentét ütközne. Mi magunk azonban eddig nem értesültünk ilyen egyeztető kezdeményezésről.

Kiemelten fontosnak tartjuk, hogy a helyszínek valódi gazdái – a fővárosi és a kerületi önkormányzatok – a közlekedési hatósággal együttműködésben gondoskodjanak a szükséges számú, és az igényeknek megfelelő kulturált buszmegálló kialakításáról. (Például a Deák téren jelenleg olyan megállókért megy a harc, amelyek rendes tájékoztató-táblázása lehetetlen, a várakozóknak pad vagy esőbeálló nem áll rendelkezésére, stb.). Alig ismerünk olyan megállót, amely megfelel az idegenforgalmi szempontoknak, vagy rendelkezne kényelmi és a komfortérzetet növelő eszközökkel.

A Deák téren a jelenlegi megállók előtt még további 2-3 busz fogadására alkalmas terület van, de ezeken 14 személygépkocsi számára kijelölt parkolóhely került kialakításra. Itt, ahol 200 méteren belül 5 nagy kapacitású mélygarázs található, vajon milyen közérdek indokolja ennek fenntartását, a többtízezres utasforgalmat bonyolító turistabuszokkal szemben?

Az elmúlt évek gyakorlatában a városnéző és a transzfer-járatok indulását és érkezését mindig sikerült egyeztetni, de mindez lehetetlenné vált, amikor a megállóhelyekre alkalmi utasokat szállító „idegen” turistabuszok beálltak. Fontos tisztázni, hogy ilyen esetek megelőzésére ki jogosult fellépni? A megállóhely jogos használója? A közterület-felügyelet? A rendőrség? Sajnálatos tény, hogy a „külsős üzemeltetők” turistabuszainak megállása, parkolása évek-évtizedek óta ugyancsak akut probléma, és egyelőre ebben a kérdésben nem látszik semmiféle megoldás. Meg kell kezdeni végre a hatékony megoldások kidolgozását és megvalósítását, mert ha a városnéző járatok üzemeltetői kizárólagos használói lesznek a megállóknak, akkor ezek a buszok még nehezebb helyzetbe kerülnek.

Örülünk annak a ténynek, hogy elkezdődött a megoldáskeresés a fenti ügyekben, ugyanakkor súlyos gondnak tartjuk, hogy minderre csak két, az adott piacon jelentős súlyú cég konkurrenciaharca révén került sor. A turisztikai szakma az elmúlt években már minden fórumot megragadott arra, hogy több olyan problémára felhívja a figyelmet, amely a Budapestre látogató turisták minőségi kiszolgálását gátolják, és amelyek megoldása kizárólag a városvezetés, a hatóságok és a turisztikai szakma összefogása révén kerülhet sor. Reméljük, hogy ez a folyamat most végre elindul, és rövidesen minden érdekelt, de legfőképp a turisták és az itt élő városlakók számára megnyugtató megoldások születnek.

Ebben bízunk, és ehhez ajánljuk segítségünket, közreműködésünket.

Réthly Ákos, ügyvezető
Memento Park – Szoborpark
 


Művészet és vendéglátás a Káli-medencében

Művészet és vendéglátás a Káli-medencében 

A Káli Art Inn lett 2023-ban az Art is Business Díj Vállalati kategóriájának győztese. Tulajdonosai, a Molnár Júlia–Héjja Róbert házaspár, szívvel-lélekkel elkötelezett amellett, hogy ötvözze a vendéglátást a művészetek szenvedélyes támogatásával. A Káli Art Park kialakításával pedig olyan egyedülálló kiállítóhelyet hoztak létre, ahol a kortárs szobrászművészek bemutathatják és értékesíthetik alkotásaikat.
Hamis hotelértékelések - mit tehetünk a csalók ellen?

Hamis hotelértékelések - mit tehetünk a csalók ellen? 

A tanulmányok szerint a fogyasztók több mint 90%-át befolyásolják az utazástervezésben az online platformokon posztolt értékelések, így nem meglepő, hogy az ágazat nagy harcot vív a hamis értékelésekkel, beleértve az indokolatlan rágalmazást és az érdemtelen túlértékelést egyaránt.
Szállodatörténelmet ír a Hunguest

Szállodatörténelmet ír a Hunguest 

480 teniszpálya területével egyenlő fejlesztést tudhat maga mögött a Hunguest, ami történelmi léptékű, hiszen Magyarországon ilyen volumenű szállodaipari felújítás és szállodaépítés még nem zajlott
Ráborították az asztalt a Bookingra

Ráborították az asztalt a Bookingra 

A beérkezett észrevételek értékelése után immár végleges a Gazdasági Versenyhivatal jelentése a hazai online szálláshely-közvetítési és szálláspiacon elvégzett gyorsított ágazati vizsgálatról. A Booking-botrányként elhíresült ügyben a hatóság több javaslatot is megfogalmazott a magyar fogyasztók és a hazai szállásadók védelme érdekében.
Kiemelkedő vendégforgalom a vidéki fürdővárosokban

Kiemelkedő vendégforgalom a vidéki fürdővárosokban 

A téli időszakban is az egyik legfontosabb turisztikai motiváció az egészségturizmus, amely így Magyarország egyik legjelentősebb, négyévszakos turisztikai terméke. Azon vidéki települések, ahol a gyógy- és élményfürdő mellett magas színvonalú szolgáltatások is várják a vendégeket, ebben az időszakban az átlagosnál nagyobb forgalomra és magasabb foglaltságra számíthatnak.
A 30 milliós gyémántgyűrű rejtélyes eltűnése

A 30 milliós gyémántgyűrű rejtélyes eltűnése 

A párizsi Ritz alkalmazottainak volt néhány izgalmas órája, mire egy porszívózsákból előkerült az ellopottnak hitt ékszer.
Nyáron nyílik a Kimpton Hotels első szállodája Budapesten

Nyáron nyílik a Kimpton Hotels első szállodája Budapesten 

A Kimpton Hotels, az Intercontinental Hotels Group luxus lifestyle márkája, amely világszerte több, mint 80 egységgel rendelkezik. A 2024 nyarán nyíló, Bem téren épülő, dunai panorámás patinás épület szintén ennek az izgalmas boutique brandnek ad majd otthont.
Vendégélmény fokozása az AR segítségével

Vendégélmény fokozása az AR segítségével 

A vendéglátóipar mindig is élen járt az új technológiák bevezetésében a vendégélmény fokozása érdekében. A mobil bejelentkezéstől a személyre szabott szolgáltatásokig a szállodák folyamatosan innovatív módokat keresnek ügyfeleik kielégítésére. Az egyik technológia, amely forradalmasíthatja a vendéglátást, az a kiterjesztett valóság (AR).
Rangos nemzetközi díjat nyert a Hunguest Hotels arculata

Rangos nemzetközi díjat nyert a Hunguest Hotels arculata 

A Hunguest Hotels megújult arculata elnyerte a Német Formatervezési Tanács által alapított German Design Award 2024 díjat a márkaidentitás kategóriában.
A Dorothea Hotel elnyerte az Év Hotelprojektje díjat

A Dorothea Hotel elnyerte az Év Hotelprojektje díjat 

A BDPST Ingatlanfejlesztő egyik projektje, a Dorothea Hotel nyerte a Portfolio Property Awards díjátadóján az Év Hotelprojektje kategóriában járó elismerést kedden Budapesten. Az eseményen az év legkiemelkedőbb hazai teljesítményeit, megoldásait és fejlesztéseit bírálták.

Interjú

Lisa Sigl: Alig várom, hogy új trendeket fedezzek fel a vendéglátásban

Lisa Sigl: Alig várom, hogy új trendeket fedezzek fel a vendéglátásban 

Bemutatjuk a Klasszis TopDesign 2024 zsűrijének egy újabb tagját, a linzi designhotel igazgatóját, Lisa Sigl-t.
Rodrigo Tellez Acosta: Szeretem a meglepetéseket

Rodrigo Tellez Acosta: Szeretem a meglepetéseket 

Senior Interior designer a Lissoni Associati-nál. A Klasszis TopDesign 2024 zsűrijének tagja.
Ariana Grüll: Az építészeknek túl kell lépniük a nemzetközi trendek puszta követésén

Ariana Grüll: Az építészeknek túl kell lépniük a nemzetközi trendek puszta követésén 

A Klasszis TopDesign 2024 verseny egyik zsűritagja, Ariana Grüll a tavalyi versennyel kapcsolatos tapasztalatairól mesélt, és arról, hogy mit vár az idei pályaművektől.