Képtelenség megelőzni a Coninvest budaörsi bemutatókonyháján az április 19-i Séfműhely program főszereplőjét, Ruprecht László séfet, mert rég ott tevékenykedik. Vág, aprít, sokkol, csomagol – javában előkészíti az ételeket, amelyeket bemutat és kóstoltat majd délután a szakmai vendégekkel.

Halk hangon és végtelen szimpatikus szerényen elmondja, honnan indult, hol tart ma. „Erdész legyek? Vagy focista?”, innen indult, míg végül a cukrász szomszédjuk példája ösztönözte a vendéglátás felé. Hyatt, Kempinski, sasvári kastélyhotel, fehérvári 67 – csak néhány a Ruprecht-állomások közül. Most tanácsadó-kreatív séfként tevékenykedik, mondja, miközben keze alatt már alakul az első fogás: a szilvásváradi pisztráng, citromnáddal, uborkával, kaviárral, lime-al. Megfelelő pácolási módról, hússzerkezetről, só-cukor arányról hallunk, közben furfangos kínai szakácsokról is mesél, akikkel volt módja együtt dolgozni egy kínai sztázsolás alkalmával.

Közben már készül a meleg előételnek szánt kacsamáj, angol zellerrel, gombával, zöldborsóval, sárgarépával és spárgával. A máj kierezésének megfelelő módjába, fűszerezésébe, hőkezelésének titkaiba avatja be közönségét, a cukorborsó roppanósságának módját magyarázza el türelmesen. Bármiről kérdezik, szívesen elmagyarázza, mutatja. Mindezt végtelen, szinte buddhai nyugalommal – nem infarktus végez vele egyszer majd, erre mérget vehetünk.

Aggtelek mellől, Kelemérről érkezett, gyógyfüvekkel etetett bárány gerince édesköménnyel, babbal, naranccsal és spárgával zárja az áprilisi program ételsorát. Itt is megfelelő sóoldatról, lekérgezésről, pihentetésről hallunk, látunk, valamint a spárga elkészítésének megfelelő módjáról, curry-s alapléről. Egy vallomással tartozom: nem szeretem se a bárányt, sem az édesköményt, a curry-t pláne nem. De mindez Ruprecht-stílusban készítve és tálalva a homályba merül, és nem csodálkozik senki, hogy a késve betoppanó szakember kóstolva a bárányos főételt felnéz a tányérjából, és azt kérdezi: „Mi ez? Kacsamell lenne?”