A ma megjelent legfrissebb turisztikai statisztikákhoz kapcsolódva a nyári szezont értékelte sajtótájékoztatóján dr. Horváth Viktória, a Nemzetgazdasági Minisztérium turizmusért felelős helyettes államtitkára és Horváth Gergely, a Magyar Turizmus Zrt. turisztikai vezérigazgató-helyettese.

Horváth Viktória kiemelte, hogy hosszú évek óta először „nyáron újra megtelt a Balaton”, és a tapasztalatot a friss statisztikák is alátámasztják. Az idei év első hét hónapja során ugyanis mind a vendégek, mind a vendégéjszakák, sőt az átlagárak és az egy kiadható szobára jutó bevételek is nőttek. (A legfrissebb statisztikákat ismertető anyagunk itt.)

Dr. Horváth Viktória elmondta, hogy bár a kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmáról még csak júliusig állnak rendelkezésre adatok, biztonsággal kijelenthető, hogy az idei főszezon minden idők legmagasabb forgalmát fogja hozni a turizmusban. Az év első hét hónapjában minden lényeges mutató növekedést jelez a tavalyi év azonos időszakához képest, ami azért is nagy eredmény, mert már 2012 is rekordév volt. Az augusztusi kiváló időjárás, illetve az augusztus 20-i négynapos hétvége is arra enged következtetni, hogy a főszezon utolsó hónapjának eredményei a pozitív trenden nem fognak változtatni.

Horváth Viktória szerint a SZÉP-kártya forgalom jelentős mértékben hozzájárult a turisztikai forgalom bővüléséhez. A kártya jelentőségét mi sem mutatja jobban, mint hogy a kereskedelmi szálláshelyek SZÉP kártyából származó bevétele az összes belföldi szállásdíj bevételük ötödét teszi ki. A SZÉP-kártya különösen a vidéki turisztikai szolgáltatók jövedelmezősége szempontjából kulcsfontosságú.

A három nyári hónapban összesen 25,9 milliárd forintot – júniusban 6,1 milliárd forintot, júliusban 9,8 milliárd forintot, augusztusban pedig még ennél is többet, 10 milliárd forintot – költöttek el a kártyabirtokosok turisztikai és vendéglátó-ipari vállalakozásoknál, ami 26%-os növekedést jelent a tavalyi év azonos időszakához képest – mondta el a helyettes államtitkár. A KSH a SZÉP-kártya forgalom hasonló mértékű növekedéséről számol be a kereskedelmi szálláshelyeken is, adataik alapján idén január-júliusban mintegy 30%-kal haladták meg a SZÉP-kártya bevételek az Üdülési csekk és a SZÉP-kártya tavaly júliusi együttes forgalmát.

Augusztus végére már több mint 22 ezer munkáltató 866 ezer dolgozója rendelkezett SZÉP Kártyával. 2013 első nyolc hónapjában a kártyákra 49,3 milliárd forintot töltöttek fel, a költés pedig 48,5 milliárd forintot tett ki. Továbbra is a vendéglátás zseb a legnépszerűbb, a feltöltések 64,1%-a erre érkezett. A szálláshely zsebre az összes feltöltés 21,5%-a, a szabadidő zsebre pedig a 14,4%-a jutott.

A helyettes államtitkár ezzel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy ne tévesszen meg senkit a vendéglátás zseb túlsúlya, ugyanis nem arról van szó, hogy a kártyabirtokosok ténylegesen ekkora összeget csak étkezésre fordítanak, hanem hogy okosan élnek a zsebek közötti átjárhatóság jogszabály biztosította lehetőségével. A szabályozás ugyanis lehetővé teszi, hogy a turizmus néhány alapvető szolgáltatásáért – szálláshelyért, fürdő- és strandbelépőért – mindhárom zsebről lehessen fizetni.

Arról, hogy a második és a harmadik zsebet mennyire használják nyaralásra az emberek, az OTP Pénztárszolgáltató Zrt. – az egyik SZÉP-kártya kibocsátó vállalat – vizsgálata szolgáltat információkat. A 2012. január 1. és 2013. augusztus 30. közötti időszak költéseit elemezve megállapították, hogy a vendéglátás zseb költéseinek közel 30%-a, a szabadidő zseb költéseinek pedig több mint 40%-a szálláshelyeken történt. Összességében a munkavállalók a SZÉP -kártyáikon lévő összeg mintegy 45%-át szálláshelyeken költötték el 2012 eleje óta, vagyis az emberek élnek az átjárás lehetőségével.

Az átjárhatóság megteremtése a szolgáltatók tapasztalatai alapján a fürdőkben is eredményes volt, mivel növekedett a hazai vendégek száma. Horváth Viktória végezetül elmondta, hogy a SZÉP-kártyákon jelenleg még 28,8 milliárd forint elkölthető pénz van, vagyis a szolgáltatóknak érdemes az őszi szezonban is ajánlatokkal ösztönözni a SZÉP Kártya turisztikai használatát.

Kérdésre válaszolva az államtitkár-helyettes azt mondta, hogy a 2014-2020-as tervezési ciklusban előreláthatólag 300 milliárd forint jut majd turizmusfejlesztésre.

USP: prémium szolgáltatások és romkocsmák

Horváth Gergely, az MT Zrt. turisztikai vezérigazgató-helyettese elmondta, hogy a turisztikai főszezonra vonatkozó kedvező mutatók bizakodásra adnak okot. A növekvő vendégforgalom érdekében az elmúlt időszakban a Magyar Turizmus Zrt. is számos akcióval igyekezett a külföldi és belföldi utazók figyelmét Magyarországra irányítani. 2013. első félévében 144 külföldi tanulmányút keretében 557 főt fogadott az MT Zrt., újságírókat, forgatócsoportokat, illetve fotósokat egyaránt. Szakmai tanulmányút során 710 turisztikai és utazási szakember érkezett Magyarországra. 

A piaci potenciál és a hazánk iránti egyre erőteljesebb érdeklődés indokolta, hogy az MT Zrt. új piacokat szólítson meg, ezért az elmúlt években kommunikációs tevékenységét kiterjesztette az Arab-öböl országaira, Dél-Amerikára, Indiára és Délkelet-Ázsiára. A szomszédos országok utazóközönségének megszólítására szintén kiemelt figyelmet fordít.

A küldőpiacok legfrissebb forgalmi adataiból is jól látható, hogy a piaci átrendeződés javában zajlik, beigazolódtak az előzetes várakozások. A környező országokból jelentős vendégforgalom-növekedést regisztráltak 2013 első félévében az előző év azonos időszakához képest, például az észak-magyarországi, az észak-alföldi, a dél-alföldi és a dél-dunántúli régiókban. Észak-Magyarországon a lengyel vendégéjszakák száma 42%-kal, a szlovák vendégéjszakák száma 30%-kal, a cseh vendégéjszakák száma 17%-kal, a román vendégéjszakák száma pedig 50%-kal nőtt a vizsgált időszakban. Észak-Alföldön 13%-kal nőtt a lengyel, 20%-kal az ukrán és 35%-kal az orosz vendégéjszakák száma. A Dél-Dunántúlon mind a horvát (+25%), mind az orosz (+44%) vendégéjszakák száma jelentősen nőtt. Dél-Alföldön a szerb vendégéjszakák száma 7%-kal bővült.

Az MT Zrt. nemcsak a hagyományos magyarországi nevezetességekre kívánja felhívni a külföldi újságírók figyelmét, hanem az újszerű programokra, illetve látványosságokra is. Az ide látogató újságírók programjába olyan elemek kerültek, mint hazánk csúcsgasztronómiájának felfedezése prémium éttermekben, és a fiatalabb korosztály számára vonzó szórakozási és kikapcsolódási lehetőségek (kortárs zenei programok, romkocsmák, design-túrák).

Magyarország olyan egyedi oldalát is bemutatta már a társaság, mint a film világa, és a hazai filmgyártás központjai. Az új kommunikációs csatornák megjelenésével ma már egyre szélesebb kör megszólítása lehetséges: a tanulmányutak során több vezető külföldi blog szerzője is ellátogatott Magyarországra.

Horváth Gergely végezetül felhívta a figyelmet, hogy idén is megünnepli a szakma a Turizmus Világnapját szeptember 27-én. A hazai eseményeket a nemzeti turizmusmarketing-szervezet koordinálja. Horváth emlékeztetett arra is, hogy a turisztikai világszervezet előzetes becslése szerint a globális turistaérkezések idén 4%-kal nőhetnek, így a magyarországi várható 7-8%-os bővülés a világátlag kétszerese.