Négy fő kérdéskört vizsgál a KSH. A kereskedelmi szálláshelyek forgalmáról elvileg több mint 3200 bejelentett kereskedelmi szálláshelyről kellene adatnak beérkeznie. Mindig vannak olyan szolgáltatók, akik erről megfeledkeznek. A KSH nem tud büntetni, a helyi jegyzőnek jelenti az esetet, aki szabálysértési eljárás keretében, hosszadalmas folyamat, négy felszólítás után 50 ezer forint bírságot szabhat ki.

Fizetővendéglátók és a falusi turizmus keretében vendéget fogadók az év végén adnak le jelentést forgalmukról, de az országban mindösszesen mintegy 40 ezer ilyen vállalkozó jelentette be magát.

A kifejezetten szállodákra vonatkozó minőségi mutatók (220 egység tartozik ide) sem könnyen állnak össze: sokszor nagy, nemzetközi szállodaláncok egységei „felejtik el” az adatközlést. A KSH ezért már a Szállodaszövetség közbenjárását kérte.

A belföldi turizmus alakulását 500 összeíró 12 ezer háztartásban végzett felmérése alapján számítják ki.

Komoly technikai és személyi feltételekkel vizsgálja a KSH a nemzetközi turizmus (beutazás) alakulását. A schengeni határnyitás után a legtöbb irányban megszűntek a határátkelőhelyek, és ez ugyancsak megnehezíti az összeírók, interjú-készítők munkáját. (A határon álló gépkocsiknál munkájuk egyszerű volt, míg most egyéb, nehézkes megoldásokra kényszerülnek). A KSH több (mindeddig elutasított) javaslatot tett a modern technika bevetésére (gépjármű rendszám leolvasó kamerák, stb.), annak érdekében, hogy nagy vonalakban továbbra is követni lehessen, milyen országokból, milyen nagyságrendben érkeznek hozzánk vendégek. A szükséges technikai felszerelések hiánya hamarosan ellehetetleníti a KSH megbízható adatgyűjtését.