A minidesztináció

Azzal is kezdhetnénk, hogy na, végre! Ha a budapesti turisztikai fejlesztési koncepció (2012—2017) fiókban is hever pillanatnyilag azzal, hogy az azt kidolgozó marketingszervezet (BTDM, majd BFTK) igencsak takaréklángon kénytelen működni, forrás szinte nincsen a marketingfeladatokra, mégis a turizmus-desztináció menedzsment koncepcióban megfogalmazott, és Budapestre nagyon is igaz, minidesztináció-gondolat most újra felbukkanhat, sőt erőre is kaphat. Az „Ugorjunk” címet kapott szakmai anyag nevesíti a főváros azon gócpontjait, amelyek kiemelt fejlesztésével, az egyes városrészek önmagukban is tartalmasabb és tematizált minidesztinációként járulhatnak hozzá a sikeres Budapest márka megalkotásához.

A TDM-gondolat alapja a Budapesten a kerületek és az egyes vonzerő-csoportosulások bevonása a közös fejlesztési és marketing munkába. Melyek ezek a pontok? A Budai Vár (kultúra, panoráma, örökség, gasztronómia, programok), Belváros (ld. előzőek és szórakozás, shopping), Városliget (szabadidő, rekreáció, kultúra, szórakozás), Óbuda (mint a város északi kapuja), Budafok-Nagytétény (bor, kultúra), MÜPA/Nemzeti Színház (prémium kultúra). Ha már a Főváros tehetelen a turisztikai fejlesztés motorjaként működni, a Városliget most némi kormányzati és jelentős Uniós forrással, de mindenképp ügyes módon, az egész város hírnevét öregbítheti.

2in1

Számos Sz-betűs attrakciónkkal már az élvonalban vagyunk, elég, hacsak a Sziget, a Szimpla, a Szépművészeti vagy a Széchenyi neve hangzik el; de az igazi márkaépítés csak most következhet. Ez a terv arra tesz most kísérletet, hogy együtt jelenítse meg a magas szintű, prémium kultúrát és a gyógyvízre épülő egészségturisztikai vertikumot. A párosítás tökéletes, és az amúgyis 2in1 arculattal megjelenő Budapest ebből csak profitálhat, ha úgy sikerül a beruházást végigvinni, hogy a zöldterület továbbra is a kisgyerekesek által kedvelt Ligetet jelenthesse.

A fejlesztés komolyan átalakíthatja a Városliget jelenleg ismert képét. A Kós Károly sétány forgalomcsillapításával Baán László nem várná meg a beruházás végét, de felmerült egy termálhotel építése is a Széchenyi Fürdő mellett. Ez utóbbi a bevonni szánt magántőkét képviseli – a privát befektetőknek ugyanis a projektben nagy szerepet szánnak. A befektetőkkel kapcsolatban a projekt miniszteri biztosa, a Szépművészeti igazgatója hangsúlyozta, hogy ez a PPP nem olyan PPP lesz, mert itt „a magántőke a saját rizikójára fektet be”. Így épül majd például termálhotel a Széchenyi fürdő mellé.

A fejlesztési csomag

Új országos raktározási és restaurálási központ épül, valamint a Szépművészeti Múzeum Román csarnokának felújítását is beszorítják a budapesti Múzeumi Negyed 70 milliárdosra nőtt költségvetésébe. Az Ötvenhatosok terére szánt komplexumra még idén ötlet- és tervpályázatot írnak ki, az eredményt 2014 tavaszán hozzák nyilvánosságra. Ez befolyásolhatja az elmúlt évtizedekben valóságos városi legendává lett csarnok, a Román csarnok sorsát is, ezért is különösen fontos, hogy a kormány most elkötelezte magát a felújítás mellett.

A Szépművészeti Múzeum nagy történelmi csarnokainak legdíszesebbje a második világháború óta nem látogatható, a rossz állapotú termet festményraktározásra és a nagyméretű gipszmásolatok tárolására használják, bár a körülmények nem épp ideálisak. Az akkorihoz képest a célok nem változtak: a Román csarnokot újra kiállítási helyiségnek szánják, elsősorban a Szépművészetivel egyesült Nemzeti Galéria középkori szárnyasoltárainak otthont adva. A terem felújításának költségeit 2,5—3 milliárd forintra teszik. A jelenleg itt levő gipszgyűjteményt, amely főként középkori és reneszánsz műtárgyak másolataiból áll, a főigazgató egy vidéki múzeumban látná a legjobb helyen.

Több szakember már a Szépművészeti évekkel ezelőtti, 2011 februárjában lefújt bővítésével kapcsolatban azt nehezményezi, hogy a háttérkapacitások régóta szükséges fejlesztése helyett a látogatók kényelmét szolgáló beruházásokra megy a pénz. Az Országos Raktározási és Restaurálási Központ, amelyet az egykori Szabolcs utcai kórház állami tulajdonban levő telkén építenének fel, válasz lehet ezekre a kifogásokra, egyben helyet kínál a Nemzeti Galéria Szépművészetiénél nagyságrendekkel nagyobb gyűjteményének befogadására.

A korábban bejelentetteknek megfelelően, az új Múzeumi Negyedben öt épületben hat intézmény kap majd helyet. Ide költözik a Kúriának visszaadott Kossuth téri épületéből a Néprajzi Múzeum, itt kap új otthont a 2012 elejével munkatársai többségét és országos közgyűjteményi státuszát elvesztő Magyar Építészeti Múzeum. A Magyar Fotográfiai Múzeum Kecskemétről költözne a fővárosába, de a jelenlegi kiállítóhelyet a város továbbra is fotográfiai célokra tartaná fenn.

A Magyar Zene Háza néven futó új intézmény funkciója június végéig véglegesül. Közös épületet kapna a negyedben az Új Nemzeti Galéria, valamint a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum. Az ide kerülő intézmények a magyar kultúra nemzetközileg is elismert művészeti területeit reprezentálják. Az is biztos, hogy az új múzeumok nem egy tömbben helyezkednek majd el, hanem a parkba ágyazva, a Liget különböző pontjain, bár főként az Ötvenhatosok tere környékén. Az intézmények részletes koncepcióját a február végén felállt munkacsoportok készítik majd el.