Az elképzelésekről október végén adtak átfogó képet az illetékesek a Balaton Fejlesztési Tanács által összehívott Balaton-tervezési Konferencián, Keszthelyen. A fórumon mintegy kétszáz vállalkozó, vállalati vezető, önkormányzati és kormányzati döntéshozó, civilszervezeti képviselő és más érdeklődő előtt mutatták be a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet helyett Balaton Kiemelt Térségként megnevezett régió fejlesztésére kidolgozott elképzeléseket a 2014–2020-as uniós tervezési időszakra.
A hallgatóságot köszöntő dr. Bóka István, a Balaton Fejlesztési Tanács elnöke úgy vélte, hogy az előző tervezési ciklus a régió szempontjából nem mondható sikeresnek sem a jövedelmi viszonyok, sem a forráslehívás tekintetében. Ennek okát abban látta, hogy alkalmazkodni kellett egy letárgyalt operatív programhoz.
TÖBB LÁBON ÁLLÁS, KITÖRÉSI PONTOK
Most egy új rendszer épülhet, amelyben meg kell találni a kitörési pontokat. A turizmus mellett más gazdasági ágazatokra is koncentrálni kell, hogy a régió a jövőben több lábon állhasson. A fontosabb területek közül kiemelte a kutatás-fejlesztésen alapuló, magas hozzáadott értéket képező ipar megteremtését és a különböző humánszolgáltatások erősítését.
A turizmus jelentősége persze a jövőben is kiemelkedő. A BFT elnöke szerint a régió nagy problémája, hogy a szállásférőhelyek nem megfelelő számban és minőségben állnak rendelkezésre. Fontos cél lenne a fejlesztésük, ahogy a fürdőké is. Mivel az unióval kötött partnerségi megállapodás kizárja, hogy ilyen célokra vissza nem térítendő támogatást adjanak, más alapokat kell teremteni ehhez.
Reményét fejezte ki, hogy a fejlesztési tervbe épített elképzelések valós igényeken alapulnak. Ugyanakkor nyomban azt is jelezte, hogy lát köztük olyanokat is, amelyek nem biztosan a Balaton jövőjéről szólnak, nem biztos, hogy reális alapokon állnak. A véleményezésre persze megvan a lehetőség, de az operatív programok lezárása miatt nagyon fontos, hogy sürgősen megkezdődjön az egyeztetés a kormányzat képviselőivel a balatoni elképzelések beépítéséről az országos tervekbe – mondta a BFT elnöke.
700 EZER VENDÉGÉJSZAKÁT HOZHAT A TERV A TÉRSÉGNEK
Az eddig lezajlott tervezési folyamatról és a hét évet átfogó fejlesztési elképzelésekről dr. Molnár Gábor, a Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. vezetője adott áttekintést. A cél az, hogy a régió egy közép-európai szinten kiemelkedő minőségű életkörülményeket biztosító térség legyen, ami egyszerre biztosít megfelelő lehetőséget a térségben élő állandó lakosoknak, üdülőtulajdonosoknak és turistáknak. Mindezt úgy akarják elérni, hogy a Balaton természetességét, a természeti környezet adottságait megőrizzék, ugyanakkor térség képes legyen az állandó megújulásra, a változásokra való gyors reagálásra is. Ahhoz, hogy az uniós forrásokból támogatásra számíthassanak, a térségi célokat be kell építeni az országos elképzelésekbe. A tervek megvalósulása esetén a GDP-növekedésből 700 ezerrel nőnének a vendégéjszakák a régió szálláshelyein, miközben a fiatalok helyben maradását erősítve 10 ezer új munkahelyet teremtenének. Az ügyvezető szerint a kidolgozott program támogatási igénye 310-320 milliárd forint, amit ha megkap a régió, akkor az országos átlagnál nagyobb arányban tud hozzájárulni a munkahelyteremtéshez, a GDP növeléséhez.
ÚJ GYÓGYÁSZATI KÖZPONTOK, GYÓGYFÜRDŐ-ÉS SPORTFEJLESZTÉSEK
A továbbiakban Wächter Balázs, a tervezési munka vezetője a Balatoni egészség és megújulás programról, a fejlesztések központjába állított egészségturisztikai, egészségipari elképzelésekről beszélt. A programmal egyszerre akarnak jobb körülményeket biztosítani a térségben élőknek és azoknak, akiket ezek a lehetőségek a jövőben a térségbe vonzanák. Ennek érdekében javítanák az alapellátás színvonalát, bővítenék az időskori szolgáltatásokat, amivel egyben új munkahelyeket is biztosítanának a fiataloknak az elvándorlás csökkentése érdekében. Új gyógyászati központok kialakítását, illetve a meglévők fejlesztését tervezik Balatonfüreden, Tapolcán, Hévízen, Keszthelyen, Siófokon, Marcaliban, gyógyfürdőhely-felújítással számolnak Buzsák-Csiszta-pusztán, sportfejlesztésekkel Siófokon, Füreden, Keszthelyen, Vonyarcvashegyen, Balatonbogláron, Alsóörsön, Zánkán. Az infrastruktúra fejlesztése mellett szükség van a szolgáltatások tematizálására, a szigorú minőségbiztosításra, az egységes marketingre, értékesítésre, a megfelelő jogi, biztosítási, garanciális környezet megteremtésére. A program megvalósulása segítené a jelenleg nem optimálisan hasznosított turisztikai szálláshelyek kihasználtságát is.
Fekete-Páris Judit, a Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. munkatársa és Tar László, a Nyugat-Balatoni Turisztikai Iroda Nonprofit Kft. vezetője az aktív turizmus egyik fontos szeletét, a kerékpáros turisztikai fejlesztéseket ismertette. Az eddigiekhez képest jelentős változás, hogy a régió egészében gondolkodnak, és az önálló bicikliutak építése helyett a komplex szolgáltatások kialakítását tartják fontosnak. Heindl Zsombor a balatoni helyi mezőgazdasági termékek kínálatának bővítését előirányzó nyolcmilliárdos és a kézművesipari fejlesztéseket szolgáló 2,5 milliárd forintos támogatásigényű programokat mutatta be. Kardos Gábor, a Balatoni Kör szervezője a régiós együttműködésről, az egységes arculat és marketing fontosságáról tartott előadást.
