Szakmai mélyinterjúkat végeztek 30 szakemberrel, a hazai és külföldi turisták körében a főszezon idején elégedettségi vizsgálatokat folytattak, és online kérdőíves módszerrel is megkeresték a tóhoz látogatókat.
A kutatásvezető először a legfrissebb KSH-statisztikákat ismertette – vendégek, vendégéjszakák száma emelkedett tavaly 2011-hez képest: + 11,5 százalékkal -, majd a hosszabb távú tendenciák kapcsán megjegyezte, hogy 2010 óta egyértelműen visszatértek honfitársaink a tóhoz, nőtt a belföldi üdülési kedv- 10 év alatt 35,5 százalékról 61 százalékra kúszott fel a magyar tengerhez érkező belföldi nyaralók száma.
Külfölddel kapcsolatban elhangzott, még mindig a német küldőpiac a vezető, az osztrák stagnál, a holland viszont kissé visszaesett – köszönhetően a tó körüli kempingfejlesztések elmaradásának, és az ottani nem egyszer retro kort idéző állapotoknak. Bár mi, magyarok szívesebben megyünk a tóhoz, mint korábban, azonban mára az is általánossá vált, hogy rövidülnek a szabadságok, inkább egy-egy hosszabb hétvégét töltenek el honfitársaink a tó partján.
2600 fős minta alapján végezték az elégedettség kutatást, és mint kiderült, ez vizsgálati mintának óriási szám (egy országos mintavétel alapja általában 1000 fő).
Töltse le a kutatás prezentációját >>>
1300 hazai és ugyanannyi külföldi nyaralót kérdeztek 35 tókörnyéki településen, és egy kérdőív kitöltése több mint félórát vett el a nyaralók pihenésének idejéből. A megkérdezettek 90 százaléka elégedett volt a helyválasztással, a körülményekkel, az elégedettségi mutató alapján a régió teljesítménye a „nagyon jó” minőségi kategóriára pozícionálható.
Azonban most az következzék, amivel elégedetlenek a vízparthoz érkezők. Az északi parton sokan a szabadstrand lehetőséget hiányolják, úgy általában mindenütt a szükséges illemhelyek kevés számát (és ha van – a tisztaságát is, tegyük hozzá), alacsonyabb árakat szeretnének a hazai nyaralók, a külföldiek pedig több ATM pénzkiadó automatát.
Érdekes még, hogy a magyaroknak jóval magasabb az elvárási szintje, mint a határon túlról érkezőknek, és az is, hogy mindkét kérdezett csoport számára a turisztikai vonzerők csak negyed-ötödleges célt jelentenek, szinte eltörpülnek a pihenés, a fürdés, a jó idő, a buli, kikapcsolódás igénye mellett.
A gyerekprogramok választékával alapvetően senki sem túlságosan elégedett, a külföldiek közül többen a nyelvtudás hiányát is megemlítették. Gond még számukra a közlekedés, a parkolás, és az, hogy egy-egy településen belül szinte elvesznek, mert nincsenek megfelelő útbaigazító táblák.
Az ár/érték arányt említették még a kutatás kapcsán: a Balaton-környéki kereskedelemben és a strandokon ez a nyaralók számára gondot jelent. És végül még egy érdekes „zavaró tényező”: sok külföldről érkező említette, hogy a víz (számunkra csodaszép) mélyzöld színe zavarja, mert szerinte ez nem tiszta fürdővizet jelez.