Budapest világszinten jegyzett kongreszszusi helyszín, 2008-ban például a Nemzetközi Kongresszusi Szövetség (ICCA) rangsorolása szerint a 6. helyen végzett a nemzetközi rendezvények számát tekintve. Az összesítésben hazánk is meglepően jól teljesített. Magyarország a 25. helyen végzett 2008-ban az ICCA által vizsgált 81 ország között, maga mögé utasítva régiós versenytársai közül Ausztria kivételével mindet. Akkor összesen 111 rendezvényt tartottak nálunk, ebből 95-öt Budapesten. Az ICCA által vizsgált 1998–2008 közötti időszakban a budapesti rendezvények száma – 49-ről 95-re nőve – közel 100 százalékos növekedést mutat. Ráadásul az ICCA statisztikájában csupán a nemzetközi szervezők által rendszeresen megrendezésre kerülő események szerepelnek, ezeken túl még bőven vannak kisebb-nagyobb konferenciák. Ezeket is figyelembe véve 2008-ban 531 nemzetközi részvétel mellett zajló tanácskozás volt Magyarországon, átlagosan 226 résztvevővel. A város mellett szól a földrajzi elhelyezkedésből fakadó könnyű megközelíthetőség, a jó ár-érték arány és a szállodai infrastruktúra fejlettsége. A pozitívumok ellenére Budapest sokkal jobban is szerepelhetne a globális versenyben. Hátrányunk elsősorban a megfelelő méretű, legalább 5000 főt befogadni képes kongreszszusi központ hiányából fakad. Emiatt évente 5-6 nagy rendezvényt kell lemondani Budapesten. A verseny éles, a résztvevői létszámot érdemes növelni, így a konferenciaturizmusból származó bevételek is jelentősen növekedhetnek. Ez már évek óta tudott, mégis hosszú ideje húzódik a nagy befogadóképességű helyszín megépítése.
Kongresszust Budapestre, de hova?
Évek óta történnek próbálkozások. Idővel az igények kinőtték a Budapesti Kongresszusi Központot (BKK). Jóllehet a BKK 2005-ben megújult, összes termének befogadóképessége színházas elrendezésben eléri a 3000 főt, sok rendezvény lebonyolításához azonban ez mégsem elég. Ahogy kevés az Intercontinental legfeljebb 1000 fős kapacitása is. A Trigránit által a Milleniumi Városközpontban felépíteni szándékozott kongresszusi központ megvalósítása lekerült a napirendről, és a hányatott sorsú Tüskecsarnok kongresszusi központtá válására is egyre kisebb az esély.
Alig egy éve még nagy ívű tervek alapján az akkor kiírt, végül eredménytelenül zárult vagyonkezelői pályázaton egyedüliként induló Atlantis Congress and Events Hall Kft. a kormány céljaival megegyezően a 11 éve befejezetlen, eredetileg sportlétesítménynek szánt Tüskecsarnokot 9 milliárd forintos beruházással 4000 főt befogadni képes kongresszusi központtá építette volna át. Miután az Önkormányzati Minisztérium (ÖM) lemondott a Tüskecsarnok konferenciaturisztikai hasznosításáról, a vagyonkezelői jogot átadta a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nek (MNV), amelynél új megközelítésben vizsgálják a további felhasználás lehetőségeit. A felhasználás lehetőségeiről a területileg illetékes XI. kerületi önkormányzaton belül megoszlanak a vélemények ellenzék és kormányoldal között. A KDNP-s Rétvári Bence már korábban is több ízben a kormányt korholta, amiért nem sportlétesítményként képzelte el az épület jövőjét, míg Molnár Gyula szocialista polgármester úgy véli, az épület sportcéllal nem hasznosítható.
2011-re kibővül a Syma-csarnok
Megoldást jelenthet a nagy létszámú kongresszusok budapesti lebonyolítására a Syma Sport- és Rendezvényközpont küszöbön álló bővítése. A Magyarország és Közép-Európa legnagyobb befogadóképességű kongresszusi helyszínének szánt Syma nem könnyen, mintegy másfél éves csúszással jutott el odáig, hogy a bővítésre az engedélyt megszerezze. Különösen a területileg illetékes XIV. kerületi önkormányzattal került vitába. A XIV. kerületi önkormányzat azzal lassította az engedély beszerzését, hogy a Központi Építészeti Műszaki Tervtanács javaslatára elutasította a terveket, mondván, hogy a Körcsarnok helyére építendő központ nem szolgálná adekvát módon a 2020-ra álmodott budapesti olimpia megrendezését. Édes gyermekkor, amikor az álmok diadalmaskodnak a józan ész fölött.
Végül 2009 augusztusában a kerület módosította álláspontját, és kiadta az építési engedélyt. Az akadályok elhárultával a Népstadion melletti helyszín közel 5 milliárd forintból 51 000 négyzetméteresre bővülne. Akár 5300 főt befogadni képes plenáris terem, 25 szekcióterem, 4000 négyzetméternyi kiállítóterület, valamint ötezer fő ültetett étkeztetésére alkalmas saját konyha kapna helyet az új létesítményben. Így a jelenleg kongresszusokból származó évi 85 milliárdos bevételt a remények szerint megnégyszerezhetik.
Mint Szántó Andrástól, a Syma ügyvezetőjétől megtudtuk, a 2011 tavaszára átadandó kongresszusi központ ütemezési tervét tartják. A projekt finanszírozási tervezete jelenleg elbírálás alatt áll az MFB-nél; a bankkal nyár végén kezdte meg a finanszírozási együttműködést a Syma.
Ugyanakkor indulnak Szántó Andrásék a december elején a Közép-magyarországi Operatív Program (KMOP) keretében meghirdetett kongresszusi infrastruktúra fejlesztésére kiírandó pályázaton is. Kovács Miklós szakállamtitkár kérdésünkre elmondta, hogy a KMOP keretében december elején kerül meghirdetésre nagy befogadóképességű kongresszusi központ építésére vonatkozó pályázati konstrukció, amelynek keretében mintegy 900 millió forint lesz lehívható.
Állam és EU
Nem csoda, hogy ilyen bevételnövekedés mellett az állam érdekelt a konferenciaturizmus fejlesztésében. Az állami szerepvállalás komolyságát jelzi, hogy a konferenciaturizmus fejlesztése kiemelt szerepet kapott a 2007-ben meghirdetett Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégiában (NTS), különösen Budapesten támogatná az állam egy nagy befogadó képességű kongresszusi központ létesítését. Mint Kovács Miklós turisztikai szakállamtitkár kérdésünkre elmondta, az ÖM hozzájárulás gyanánt állami részvállalóként hozzájárul egy magyarországi profi kongresszusszervező iroda létesítéséhez. De a megvalósuló kongresszusi beruházások révén létrejövő új kapacitások állami vásárlóként történő használatbavételével is támogatná az üzemeltetőket, illetve ösztönözné a fejlesztőket újabb beruházásokra.
A kongresszusi fejlesztések fontos pillérei lehetnek az uniós források is; az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) keretében 2007–2008 között 23 projekt 2,2 milliárd forint támogatást kapott. A különböző regionális operatív programok nem mindegyike tartalmaz azonban külön kongresszusi infrastruktúra fejlesztésére vonatkozó kiírást.
Vidéki helyzetkép
Mint azt a Turisztikai Szakállamtitkárságtól megtudtuk, kizárólag a konferenciaturizmust célzó, támogatást kapott fejlesztés két esetben folyik: 797 792 940 Ft megítélt támogatással a Szegedi Rendezvény és Konferencia Központ komplex kialakítása, valamint 536 484 555 Ft támogatással szintén Szegeden a Pannon-Hajó 2002 Turisztikai és Szolgáltató Kft. nevével fémjelzett Multifunkcionális, interaktív Tisza Konferencia és Rendezvény Központ kialakítása.
Állami támogatással készül ugyan egy konferencia- központ Pécsett is, de ez egy másik történet. A Pécs2010 program egyik kulcsprojektjeként a kulturális fővárosi évad vége felé, 2010. szeptember 30-ra elkészülő Pécsi Konferencia- és Koncertközpont a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségtől közel 5,3 milliárd forintos támogatást kapott. A központ nagytermében akár 1000 fős rendezvényt is képes befogadni. Mindeközben az alig három éve megnyitott Expo Center Pécs gyakorlatilag üresen áll, jóllehet az Expót is szeretné a városvezetés bevonni az EKF rendezvényeibe.
A többi régióban jellemzően a szálláshely-fejlesztési projektek részeként jelennek meg különböző, konferenciaturizmushoz kötődő elemek – például amikor egy szállodában a fejlesztés részeként konferenciatermet is kialakítanak – tájékoztatott a szakállamtitkárság.
