A kutatást a 2005 augusztusa és 2006 júliusa közötti időszakban végezték, 4800 fő megkérdezésével. A tanulmányból egyértelműen kitűnik, hogy a fő küldőországokban Magyarországon Budapest a legismertebb és legvonzóbb, sőt például az angolok, olaszok vagy norvégok szemében Budapest=Magyarország és Magyarország= Budapest.
A diszkont-légitársaságok ráadásul igen kevés vagy nagyon leegyszerűsített („utazz olcsón, egyél-igyál olcsón!”) desztinációspecifikus üzenetet kommunikálnak járataik népszerűsítésére. Érdekes, hogy az egyes szezonokban másmás szegmens képviselői érkeznek diszkontjáratokkal. Fővárosunkat túlnyomórészt a 31–40 éves korosztály kereste fel, bár augusztusban és szeptemberben a 21–30 évesek érkeztek a legnagyobb számban. A vizsgált időszakban minden ötödik ideutazó 41–50 év közötti. Az együtt utazók leginkább kettesével vagy hármasával érkeznek. Egyedül leggyakrabban a franciák és a németek fordultak meg Budapesten, társasággal pedig a britek és a dánok.
Tavasszal a fapados társaságokat évente 1-2 alkalommal igénybe vevők, míg nyáron és őszszel a rendszeresen diszkontjáratokkal utazók látogattak Budapestre.
A baráti, illetve rokoni ajánlás (a megkérdezettek 17%-a) mellett az ár (31%) volt a legdöntőbb tényező az úti cél kiválasztásában. Ez utóbbi nemcsak az olcsó repülőjegyre vonatkozik, hanem a feltételezett alacsonyabb magyarországi életszínvonalra is. További motivációt jelentettek: a kulturális örökségek (10%), az útifilmek, beszámolók (10%), üzleti utazás (9%), régóta tervezett cél (8%), visszatérő vendég (8%), illetve rokonlátogatás, wellnessút, egyéb (8-8%). A járatok indulási időpontja, valamint a repülőtér megközelíthetősége is egyre fontosabb szerepet játszik a célország kiválasztásakor, különösen a holland, brit, német, spanyol és svájci területekről érkezők számára – derült ki a felmérésből. Egyre inkább jellemző továbbá a látogatók impulzusjellegű döntése, vagyis az utazást nem előzi meg részletes információgyűjtés Budapestre vonatkozólag. Egyre kevesebbet és kevesebb forrásból tájékozódnak az utazás előtt.
A budapesti tartózkodás során kevésbé játszanak szerepet a város vonzerői – a fürdők, a gasztronómia, a kulturális értékek. Az igénybe vett szálláshelyek tekintetében elmondható, hogy leginkább a szállodákat, azon belül is a maximum 3 csillagos kategóriát részesítik előnyben. A 4 és 5 csillagos hotelekben a britek, németek és olaszok aránya a domináló. A jellemző tartózkodási idő 2-3 nap, amely során átlagosan 300 eurót költöttek, igaz, egyes brit, norvég vagy svájci turisták akár 400-800 eurót is itt hagynak ugyanezen időszak alatt.
Budapestet a low-cost turisták döntő többsége izgalmas, barátságos városnak tartja, ugyanakkor kissé ódivatúnak is. Ennek ellenére előzetes elvárásaikhoz képest pozitívan csalódtak fővárosunkban. A fapados társaságok kommunikációinak hatékonysága javítható lenne, ha a légitársasági üzenetek és az itthonról indított Budapest- és Magyarország-specifikus üzenetek és kampányok harmonizálnának egymással.
A kutatás teljes anyaga megtekinthető a BTH honlapján.Kapcsolódó statisztikák:
Budapesti tartózkodás során végzett tevékenységek (nemzetiségek szerint)