Élénkítőszerek reggel, altatók este, napközben cigaretta, alkohol, néha kábítószer segítség helyett tovább rombolják az emberek fizikai és pszichikai állóképességét. Az emberi szervezet visszajelez: a felnőttek 14%-a lelkibeteg, a vezetői munkakörben dolgozók 60%-a neurotikus. A depresszió és különféle pszichés problémák lassan népbetegséggé válnak. Az inga azonban immár a másik irányba látszik lendülni, már nem a technológiai iparág a legsikeresebb, hanem azok a cégek, amelyek szolgáltatásokat, különösen egészségmegőrző szolgáltatásokat kínálnak, s ez az a terület, amelyhez a szállodaipar tartozik.
Óriási az igény a wellness, fitnesz, az alternatív gyógyászat, a betegségmegelőzés és ezzel összeköttetésben a turizmus és a szállodaipar szolgálatai iránt. A 21. század alapértéke a pszichoszociális egészség – a high tech helyett a high touch lesz. A szállodaipar feladata tehát, hogy jóérzés-energiát sugározzon, életminőséget javítson, a fogyasztó érzelmi igényét elégítse ki. Nyertes az új trendet felismerő, gyorsabban tanuló és alkalmazkodó menedzsment által vezetett szálloda lesz.
A vendég a munkaadó: alapfilozófia, nem is új, mégis újra és újra tudatosítani kell a személyzetben. Aki a vendégben zavaró tényezőt lát, rombolja a legjobb minőségű és technikai felszereltségű ház üzletét, végső soron saját munkahelyét. A manipulatív marketing csak ideiglenes sikert hozhat, tartósan az ügyfélkörrel becsületes alapokon nyugvó kapcsolattartás, a megértés, a vendég igényeinek nemcsak teljesítése, hanem előre kitalálása hozhat jó üzleti eredményeket.
A személyes garancia jelentősége
A termékek és reklámok tömege zúdul a vevőre, aki hiába próbál tájékozódási pontokat találni vásárlásakor. Ebben a zűrzavarban a termék gazdája saját maga személyiségével, szakértelmével és személyes kisugárzásával járulhat hozzá a sikerhez. A vevő, az ügyfél egyre inkább a termék mögötti emberre, az eladóra figyel, hiszen jó termék, jó szálloda sok van. A szálloda igazgatója és minden munkatársa – más árucsoporttal szemben – abban a szerencsés helyzetben van, hogy saját személyisége garanciáját adhatja pluszként a ház szolgáltatásaihoz.
A termékkultúrától a szolgáltatási kultúra felé
Nemcsak a terméket, hanem az előállító, a tulajdonos, az üzemeltető értékrendjét, kapcsolattartási képességét, odafigyelését, tehát szolgáltatási képességét is megvásárolja a vendég, a fogyasztó. Ha egy szálloda imázsával összhangban van a kiszolgálói személyzet kultúrája, vagyis az emberi magatartás minden szinten rendben van, mindez piaci tényező, sőt kulcstényező lesz a vásárlói döntéskor. Egy széles körű felmérés tanulsága szerint a fogyasztók 68%-a a szolgáltatás hibájából, és csak 14%-a a termék hibájából vált más termékre, más szállodára.
Érzelmi beleérző képesség kívántatik
Személyes kapcsolattartás, megértés, bizalmi viszony kiépítése – ezek mind érzelmi, beleérző képességet feltételeznek. A menedzsmentnek a személyzet felé, a személyzetnek a vendég felé rendelkeznie kell ezekkel az értékekkel.
Az érzelmek kiküszöbölése, észszerű, szabályos követelményekkel való helyettesítése tartósan mélyfagyasztott légkört eredményez. Azok a vezetők, akiknek érzékenysége egy gőzkalapácséhoz, karizmatikus kisugárzása egy tisztítóberendezé-séhez, bája egy körfűrészéhez hasonlít, meg fognak bukni az érzelmekre beállított piacon – így Krippendorf.
Az üzemi, vállalati belső munkakultúra mindennek az alapja
A személyzet viszonya a vendég- körhöz nem lesz más, mint a menedzsment viszonya a személyzethez. Ahogy egy szállodán belül a munkatársak egymáshoz viszonyulnak, olyan lesz magatartásuk kifelé is, a vendég irányába. Amint a vállalkozó, a főnök dolgozóival rosszul kommunikál, ők is ezt teszik a vendéggel szemben. A belső munkakultúra tehát egyre inkább a termék, jelen esetben a szálloda sikerének záloga. Mindez nem jelenti a minőségi igények és elvárások feladását, hanem nyugodt, következetes, igazságos, ha kell, segítőkész vezetői magatartást feltételez.
Aki a kapcsolattartást, a bizalmi és érzelmi alapok kiépítését elhanyagolja, az üzletét hanyagolja el. Önmagunknál kell kezdeni Másként nem sikerülhet a munka-helyi légkört megváltoztatni, csak a vezetők személyiségének – ha kell – korrekciójával, fejlesztésével. Végszóként Lao-Tse mondását idézi Krippendorf: „Ha meg akarod az embereket változtatni, először magadat kell megváltoztatnod.”