A Magyar Rovartani Társaság, működésének 101. évében első ízben, de a hagyományteremtés szándékával, kijelöli az év rovarát.
Az Év madara, Év fája, Év vadvirága mintájára létrehozott Év rovara kampány célja, hogy a társadalom szélesebb rétegeinek figyelmét egy-egy rovarra hívja fel. Ezzel nemcsak az adott faj, hanem annak élete, életkörülményei is előtérbe kerülnek, így a rovar bemutatása a természeti folyamatok jobb megértését is elősegítheti.
A védett vagy védendő fajok felmutatása a természetvédelem eszméjét terjeszti, egyben pedig a rovarvilágnak, mint a természet védelemre érdemes részének jelentőségére is felhívja a figyelmet. Az osztrák és német rovarászok már több mint egy évtizede élnek ezzel a lehetőséggel. A rovarok végtelen változatossága, káprázatos megjelenése, rafinált életmódja kimeríthetetlen tárháza az ismeretlen és izgalmas tényeknek. A külföldi kollégák bőséges kínálatból merítettek tehát, amikor érdekes, szép, fontos rovarokat jelöltek ki, szitakötőt, fátyolkát, dongót, lepkét, bogarakat, még hangyalesőt is.
Az Év rovarát a Magyar Rovartani Társaság vezetősége választja ki. Első ízben 2011. május 3. péntekén, majd a későbbiekben a megelőző év utolsó ülésén (december 3. péntekén) jelentik be és mutatják be a kiválasztott fajt. A választás során számos szempontot igyekeznek figyelembe venni, elfogadva, hogy minden szempontnak egyszerre nehéz megfelelni.
Az Év rovara
* ne legyen túlságosan kicsiny, szabad szemmel is felismerhető legyen,
* legyen tetszetős,
* legyen jól ismert az életmódja,
* legyen viszonylag közismert,
* lehetőleg fűződjön hozzá kulturális „érdekesség”,
* legyen gyakori, gyakran a laikusoknak is a szeme elé kerülő,
* legyen könnyen megjegyezhető, pozitív csengése a nevének,
* legyen egyszerűen megérthető ok arra, hogy miért védendő,
* legyen ismert az életközösségekben betöltött helye, szerepe,
* lehetőleg legyen iskolai tananyagnak a szereplője (vagy válhasson azzá).
A 2011. év rovarát május 20-án mutatja be a Táraság Budapesten. Az eredményről, ígérjük, beszámolunk!
