A szigeteken nemrég teljes szállodaépítési tilalmat vezettek be. Az ok, hogy a két legnagyobb szigeten, Gran Canarián és Tenerifén a fürdésre alkalmas tengerparti szakaszokon gyakorlatilag egymásba értek a négy- és ötcsillagos szállodák, egyre növekvő konkurenciát jelentve egymásnak. Az így kialakult árverseny eredményeként az uniós viszonylatban rendkívül olcsónak számító árak turisták tömkelegét vonzották ide, ám a sokat költő, minőségi vendégkör helyett az angol munkásosztály képviselői, illetve Németország keleti tartományainak polgárai körében váltak népszerűvé a Kanári-szigetek. A helyi kormányzat ezen szeretne változtatni, s újabb vendégköröket megnyerni a természeti szépségekben bővelkedő, hét tagból álló szigetcsoportnak.
A turizmus minőségi átstrukturálásához imázsváltásra van szükség. A főként tengerparti nyaralóhelyként ismert Kanári-szigetek másik arcát is szeretnék megismertetni a világgal: a vulkáni eredetű szigetcsoport bővelkedik kulturális látnivalókban, természeti szépségekben és ideális terep a túrázók számára. Tenerifén található például Európa legnagyobb vulkánja, a 3718 méter magas Teide, ahová egy lanovka segítségével juthat fel a látogató. A nagy magasság miatt azonban már az utazás is érdekes, hiszen felfelé haladva – akárcsak a többi szigeten – az élővilág négy különböző szintje található itt meg, a trópusi növényektől a kontinentális jellegű növényeken és a fenyőerdőkön át a csak itt fellelhető hegyvidéki növényekig. Kevesen tudják, de Spanyolország 12 nemzeti parkja közül négy található itt a szigeteken.
A kirándulást, túrázást kedvelők egyre nagyobb számban érkeznek ide, elsősorban Nyugat-Európából. Egyes irodák már 80–100 ezer forintnak megfelelő összegért kínálnak repülőjegyet és szállást egy hétre, s a lehetőséget egyre többen használják ki, hiszen a különleges klímaviszonyoknak köszönhetően sosem csökken a hőmérséklet húsz fok alá, vagyis télen is alkalmas a hely például egy komolyabb kerékpártúrára, esetleg egy többnapos vulkántúrára.
A Kanári-szigeteken a fejlődés a diktátor, Franco halála után indulhatott meg, de még utána is jó ideig „gyarmatként” kezelték a régiót. Ennek példája még ma is, hogy szinte nincs közvetlen összeköttetés az egyes szigetek között; csak Gran Canarián vagy Tenerifén keresztül lehet átjutni például La Palmáról La Gomerára. Az infrastruktúra fejlesztésére most jelentős pénzeket fordíthatnak, hiszen mint „különösen hátrányos helyzetű régió”, jelentős támogatást kapnak az unión belül. Ennek köszönhető, hogy a szállodaépítések leállítása ellenére az építőiparban dolgozók nem veszítették el munkahelyeiket, hiszen az út- és csatornahálózat építése – a szélsőséges terepviszonyok miatt – még hosszú időre munkát ad az embereknek.
Az óceán is sok meglepetést tartogat: naponta indulnak hajók a kikötőből, hogy a turistákat elvigyék bálna- és delfinnézőbe. Ami nem reklámfogás: a szigetek között népes bálna- és delfinkolóniák élnek, s különösen a delfinek előszeretettel úsznak versenyt az arra járó hajókkal. A parton ugyancsak valamennyi turistacsalogató attrakciót felsorakoztatták: a jetskitől az ejtőernyőzésen át a vízisíig mindent ki lehet próbálni, s aki elfáradt vagy csak megszomjazott, az a part mentén található sok száz pub egyikében – akciós ajánlat esetén akár 200 forintnak megfelelő összegért – ihatja meg a sörét. Ha pedig elegünk lesz a rengeteg turistából, még mindig foghatjuk magunkat, és elvonulhatunk túrázni a hegyekbe, este pedig belevethetjük magunkat az élet, vagyis inkább a diszkók, játéktermek és koktélbárok sűrűjébe.
