Az elmúlt években az üdülési csekk egyre szélesebb körű felhasználása jelentősen fellendítette a belföldi szálláshelyek kihasználtságát. A belföldi turisztikai célú utazásokat, a lakosság számos turisztikai, életmódjavító, kulturális és egészségmegőrző szolgáltatást vett igénybe. Ezek révén a belföldi turizmus és a szorosan hozzákapcsolódó ágazatok biztos piachoz és fejlődési perspektívához jutottak, ami számos fejlesztést indukált. A csekkfelhasználásnak része volt abban, hogy az elmúlt években a turizmus megőrizte gazdasági pozícióit és pénzügyi egyensúlyát. Az üdülési csekk hozzájárul az ágazat "kifehérítéséhez", a felhasznált szolgáltatások révén az ÁFA és iparűzési adó összegének növeléséhez. A tervezett változtatások megakasztanák ezeket a kedvező folyamatokat, s az amúgy is nehezebb gazdasági környezetben - amikor a szakma nemzetközi elemzései a külföldi beutazások visszaesését, de legalábbis stagnálását prognosztizálja - visszaesne a belföldi vendégforgalom. Igen nehéz helyzetbe kerülne a turizmus alapágazatának tekintett szállodaipar. Megrendülne az érintett vállalkozások pénzügyi helyzete, megjelenne az ágazatot eddig elkerülő munkanélküliség, és nem kizárt a tömeges vállalkozói ellehetetlenülés, akár a csődhullám bekövetkezte sem. Nem utolsó sorban leállnak az ágazat versenyképességét nemzetközi szinten erősítő fejlesztések is. A Nemzeti Turisztikai Bizottság kéri a döntéshozókat, hogy mérlegeljék az egyik dinamikusan fejlődő nemzetgazdasági ágazat, a turizmus érdekeit az üdülési csekkre vonatkozó pénzügyi szabályozás módosításakor. A szakma nevében kérik az eddigi álláspont felülvizsgálatát és az üdülési csekk adó- és járulékmentességének fenntartását.