A balatoni turizmusban a tavalyi év vízválasztó volt. Beértek a fejlesztések, arculat és minőségváltás történt. 2007-ben Magyarország legjelentősebb belföldi fogadóterülete volt a Balaton régió. A teljes vendégforgalom alapján pedig a második legmagasabb vendég és vendégéjszaka számot realizálta. A kereskedelmi szálláshelyek vendégszáma 6,2 százalékkal, a vendégéjszakák száma pedig 1,7 százalékkal nőtt. A külföldi vendégszám stagnált. Rendkívül pozitív hatású az üdülési csekk forgalom. A vízminőség kiváló, a megközelítés javult, a rendezvények száma nőtt. A nagyléptékű fejlesztések idén is folytatódnak. Nem öröm viszont, hogy a Balaton nem önálló fejlesztési régió, így három Regionális Fejlesztési Tanáccsal kell egyeztetniük. Gyorsítani kellene a pályázatok elbírálását és növelni a támogatási keretet.
Sikeresen fejlődik Magyarország „Ökoturisztikai szigete”, a Tisza-tó is. Sikerült ismét növekedési pályára állítani a látogatottságot, amelyben a Tisza-tó körüli termálvíz-fürdőknek és a Túraközpontoknak jelentős szerepük van. A tó 30. születésnapjára jelentős marketing támogatást kapott, monográfia és útikönyv is készült. A Tisza-tó konferencia konkrét elvárásokat fogalmazott meg a turizmus jövőbeli fenntartható fejlesztésével kapcsolatosan. A régió 4 megyével egyeztet, minél előbb helyi TDM-ket kívánnak létrehozni. A pályázatok elbírálását és az elnyert pénzek folyósítását itt is lassúnak ítélik.
2007-ben a turisztikai régiók közül abszolút értékben a Budapest-Közép-Dunavidéki régió érte el (a Balatonnal mellett) a legnagyobb növekedést. A külföldi vendégéjszakák száma közel 5,5 millió volt, a belföldieké pedig 1,4 millió, ami összesen 88 ezer vendégéjszakányi növekedést jelent 2006-hoz képest. A régióban a külföldi vendégéjszakák aránya 80,1 százalékos volt, az országban a külföldiek által eltöltött összes vendégéjszakának 54,6 százaléka a Budapest-Közép-Dunavidéki régióban realizálódott.
A Közép-Magyarországi Regionális Operatív Program (KMROP) keretében 2013-ig mindössze 28 Mrd Ft EU-forrás fordítható közvetlenül a turizmus fejlesztésére Budapesten és Pest megyében, ebből 22 Mrd Ft értékben a kiemelt projektek kerülnek támogatásra, 6 Mrd Ft pályázati úton kerül kifizetésre. Ez az összeg más régiókkal összevetve rendkívül szűkösnek mondható. Ezenfelül súlyos problémát vet föl, hogy újabb turisztikai projekteknek a Regionális Operatív Programba történő bevonása válik lehetetlenné, miután 2011-től gyakorlatilag kimerülnek a régió turizmusfejlesztésre fordítható EU-forrásai. A keretek szűkössége miatt nem valósultak meg korábbi javaslatok: a budapesti Kongresszusi Központ, a Ferihegyi gyorsvasút, a nemzetközi hajóállomás, a műemléki gyógyfürdők rekonstrukciójának befejezése, és a Margitszigeti Szabadtéri Színpad felújítása.
A képviselői hozzászólásokban szóvá tették, a kerékpárutak ad hoc létesítését, aminek következtében egységes, folyamatos utak nem alakulnak ki, és az utak fenntartásának bizonytalan a jövője. A KSH jelezte a statisztikai felmérések nehézségeit, ezt rendezni kell, nemcsak a határokon, de minden régióban kellene reprezentatív felmérés meghatározott időszakonként. Jelezték a képviselők a Duna turisztikai hasznosításának hiányát is.
