A Szellemi Kulturális Örökség Magyar Nemzeti Bizottsága július 12-én tartott ülésén a benyújtott három felterjesztés kapcsán azt a javaslatot hozta, hogy azok kerüljenek fel a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékére. A felterjesztésekről,a Bizottság javaslatát figyelembe véve, Dr. Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter hozza majd meg a végső döntést. A nemzeti jegyzékre javasolt örökség-elemek a következők: Emmausz Bólyban – húsvéthétfői népszokás; Pünkösdi templomdíszítés Mendén – tavaszköszöntő egyházi szokás; Tikverőzés Mohán – maszkos, alakoskodó, farsangi szokás.
Amennyiben az elemek fölkerülnek a nemzeti jegyzékre, immár tizenegy örökség-elem szerepelhet a listán. A korábban felvett elemek: A Népművészet Mestere díj kitüntetettjeinek tudása és tevékenysége; Busójárás Mohácson – maszkos farsangvégi télűző szokás; A kunsági birkapörkölt karcagi hagyománya; Élő hagyományok Kalocsa kulturális terében: hímzés, viselet, pingálás, tánc; Mezőtúri fazekasság; A magyar solymászat; A halasi csipkevarrás élő hagyománya; Matyó örökség – a hímzés, viselet, folklór továbbélése.
Az UNESCO – az ENSZ nevelésügyi, tudományos és kulturális szakosított szervezete – 2003-ban fogadta el a szellemi kulturális örökség megőrzéséről szóló egyezményt, amelynek célja a szellemi kulturális örökség megőrzése, az érintett közösségek szellemi örökségének tiszteletben tartása, az örökség jelentőségének tudatosítása helyi, nemzeti és nemzetközi szinten. A Magyar Parlament 2006-ban ratifikálta az egyezményt, így hazánk harminckilencedikként csatlakozott az egyezményben részes államok sorába.
