Bunkertúrát tartottak a kelebiai erdőben

Első ízben tartott túrát a mórahalmi Zöld Közösségi Ház és Erdei Iskola a kelebiai erdőben, szombaton annak az erődítésrendszernek a bemutatására, amelyet az 1950-es évek elején egy feltételezett, Jugoszlávia irányából érkező támadás elhárítására hoztak létre.

Bánhidy Zoltán túravezető elmondta: a sztálinizmus időszakában a Szovjetunió politikai és gazdasági nyomással igyekezett a titói Jugoszlávia viszonylagos önállóságát megtörni. Az elmérgesedett helyzet egyik következményeként szovjet utasításra a magyar-jugoszláv határ mentén erődítésrendszer építésébe kezdtek. A védelmi vonalak - melyeknek végül csak mintegy 80 százaléka készült el – több részből álltak: közvetlenül a határon szögesdrótakadályokat állítottak föl, majd aknazárat telepítettek, 3-4 kilométerrel beljebb pedig erődítések épültek.

A védelmi rendszer legfontosabb elemei a különböző betonbunkerek voltak, ezeket lövészárkok kötötték össze, de épültek fedezékek téglából, vályogból és emeltek földsáncokat is. A tervezett erődítésrendszer – amelynek kialakítása óriási összegbe kerülhetett - a legteljesebb mértékben a Duna-Tisza-közén épült ki, itt összesen kétszáz egykori bunkernek vannak nyomai. Az Ásotthalom és Kelebia közti erdőben több típusú erődítés romjaira lehet rábukkanni: voltak tízfős betonfedezékek, épültek géppuskafészkek és páncéltörő ágyúknak kialakított lőállások is – közölte a szakember.
Kitért arra: az erődítések kialakítását titkolózás övezte. A határsávból mintegy kétezer, politikailag megbízhatatlanak minősített családot telepítettek ki, civilek pedig csak külön engedéllyel léphettek be a térségbe. A fegyverkezés felkeltette a különböző titkosszolgálatok érdeklődését, a visszaemlékezések szerint előfordult olyan is, hogy tűzharc alakult ki a Jugoszláviába visszatérni próbáló kémek és a magyar határőrök között.

Sztálin halála után enyhülés következett be a magyar-jugoszláv viszonyban, a bunkerek építését befejezték, a soha nem használt erődítéseket pedig magukra hagyták. Az elmúlt évtizedekben a környéken lakók minden mozdíthatót hasznosítottak, csupán a néhol méteres vastagságú betonfalak maradtak a helyükön. A turisták ezeket nézhetik meg, néhány a növényzettől és a földtől megtisztított erődítésbe pedig be is mászhatnak.

Forrás: MTI


Művészet és vendéglátás a Káli-medencében

Művészet és vendéglátás a Káli-medencében 

A Káli Art Inn lett 2023-ban az Art is Business Díj Vállalati kategóriájának győztese. Tulajdonosai, a Molnár Júlia–Héjja Róbert házaspár, szívvel-lélekkel elkötelezett amellett, hogy ötvözze a vendéglátást a művészetek szenvedélyes támogatásával. A Káli Art Park kialakításával pedig olyan egyedülálló kiállítóhelyet hoztak létre, ahol a kortárs szobrászművészek bemutathatják és értékesíthetik alkotásaikat.
Hamis hotelértékelések - mit tehetünk a csalók ellen?

Hamis hotelértékelések - mit tehetünk a csalók ellen? 

A tanulmányok szerint a fogyasztók több mint 90%-át befolyásolják az utazástervezésben az online platformokon posztolt értékelések, így nem meglepő, hogy az ágazat nagy harcot vív a hamis értékelésekkel, beleértve az indokolatlan rágalmazást és az érdemtelen túlértékelést egyaránt.
Szállodatörténelmet ír a Hunguest

Szállodatörténelmet ír a Hunguest 

480 teniszpálya területével egyenlő fejlesztést tudhat maga mögött a Hunguest, ami történelmi léptékű, hiszen Magyarországon ilyen volumenű szállodaipari felújítás és szállodaépítés még nem zajlott
Ráborították az asztalt a Bookingra

Ráborították az asztalt a Bookingra 

A beérkezett észrevételek értékelése után immár végleges a Gazdasági Versenyhivatal jelentése a hazai online szálláshely-közvetítési és szálláspiacon elvégzett gyorsított ágazati vizsgálatról. A Booking-botrányként elhíresült ügyben a hatóság több javaslatot is megfogalmazott a magyar fogyasztók és a hazai szállásadók védelme érdekében.
Kiemelkedő vendégforgalom a vidéki fürdővárosokban

Kiemelkedő vendégforgalom a vidéki fürdővárosokban 

A téli időszakban is az egyik legfontosabb turisztikai motiváció az egészségturizmus, amely így Magyarország egyik legjelentősebb, négyévszakos turisztikai terméke. Azon vidéki települések, ahol a gyógy- és élményfürdő mellett magas színvonalú szolgáltatások is várják a vendégeket, ebben az időszakban az átlagosnál nagyobb forgalomra és magasabb foglaltságra számíthatnak.
A 30 milliós gyémántgyűrű rejtélyes eltűnése

A 30 milliós gyémántgyűrű rejtélyes eltűnése 

A párizsi Ritz alkalmazottainak volt néhány izgalmas órája, mire egy porszívózsákból előkerült az ellopottnak hitt ékszer.
Nyáron nyílik a Kimpton Hotels első szállodája Budapesten

Nyáron nyílik a Kimpton Hotels első szállodája Budapesten 

A Kimpton Hotels, az Intercontinental Hotels Group luxus lifestyle márkája, amely világszerte több, mint 80 egységgel rendelkezik. A 2024 nyarán nyíló, Bem téren épülő, dunai panorámás patinás épület szintén ennek az izgalmas boutique brandnek ad majd otthont.
Vendégélmény fokozása az AR segítségével

Vendégélmény fokozása az AR segítségével 

A vendéglátóipar mindig is élen járt az új technológiák bevezetésében a vendégélmény fokozása érdekében. A mobil bejelentkezéstől a személyre szabott szolgáltatásokig a szállodák folyamatosan innovatív módokat keresnek ügyfeleik kielégítésére. Az egyik technológia, amely forradalmasíthatja a vendéglátást, az a kiterjesztett valóság (AR).
Rangos nemzetközi díjat nyert a Hunguest Hotels arculata

Rangos nemzetközi díjat nyert a Hunguest Hotels arculata 

A Hunguest Hotels megújult arculata elnyerte a Német Formatervezési Tanács által alapított German Design Award 2024 díjat a márkaidentitás kategóriában.
A Dorothea Hotel elnyerte az Év Hotelprojektje díjat

A Dorothea Hotel elnyerte az Év Hotelprojektje díjat 

A BDPST Ingatlanfejlesztő egyik projektje, a Dorothea Hotel nyerte a Portfolio Property Awards díjátadóján az Év Hotelprojektje kategóriában járó elismerést kedden Budapesten. Az eseményen az év legkiemelkedőbb hazai teljesítményeit, megoldásait és fejlesztéseit bírálták.

Interjú

Pesti István: Kiderül, kiben van meg az a plusz, amire érdemes odafigyelni

Pesti István: Kiderül, kiben van meg az a plusz, amire érdemes odafigyelni 

A két Michelin-csillagos étterem konyháját vezető séffel többek közt a versenyről és megosztó ételekről beszélgetünk, és mesél arról is, miért nem követi a trendeket.
Dubicz Borászat: Abban hiszünk, hogy az ikonikus múlt és a modern jövő jól összeegyeztethető

Dubicz Borászat: Abban hiszünk, hogy az ikonikus múlt és a modern jövő jól összeegyeztethető 

Az idei újdonságokról és megújulásról a borászat tulajdonosával, Dunai Ágnessel beszélgettünk.
Csernus Imre: „Szeretnék már jönni-menni, mint egy falevél”

Csernus Imre: „Szeretnék már jönni-menni, mint egy falevél” 

Csernus Imrével szőlőről, borokról és a vidéki életről beszélgettünk, és nemrég megjelent könyve kapcsán egy kicsit rólunk, magyarokról is.