A nemzetközi közép- és nagyvállalatok által is gyakran alkalmazott terjeszkedési mód a cégalapítás költségeihez képest akár 40 százalékos megtakarítást is jelenthet – derül ki összeállításukból. A külföldi piacokon megjelenést tervező magyar cégek a terjeszkedés költségeit és adóvonzatát is figyelembe véve készítik elő döntéseiket. Sikerüket elsősorban a tevékenység piacképessége, átláthatósága és a külföldi infrastruktúra költséghatékonysága határozza meg. A külpiaci megjelenés pontos formáját azonban a kapcsolatok várható intenzitásának függvényében érdemes meghatározni. Alkalmi gazdasági kapcsolatok esetén még nem indokolt a magyar társaság folyamatos külpiaci jelenléte, ebben a fázisban jellemzően áfamentes, eseti közösségi termékértékesítések történnek. Rendszeressé vált, szoros gazdasági kapcsolatok esetén, amikor már a magyar társaságnak az ügyfelek folyamatos ellátása érdekében árukészletet kell fenntartania külföldön, az optimális megoldás a nemzetközi adóképviselet. A külföldi cégalapítás a legtöbb esetben csak később, a külpiaci részesedés további növelése érdekében válik szükségessé és indokolttá. A külföldi jelenlét első és harmadik fázisa már jól ismert, a nemzetközi adóképviseletben rejlő lehetőségeket azonban kevés magyar társaság használta ki eddig a külföldi piacszerzések során, pedig számos nemzetközi közép- és nagyvállalat sikere bizonyítja e megoldás életképességét. „Akár 40 százalékkal is alacsonyabbak lehetnek az adó-képviseleti formában működő magyar társaság külföldi jelenlétének költségei, mint a külföldi cégalapításé. A magasabb fix költséggel járó külföldi cégalapítás csak az első hídfőállások kiépítését követően válik hatékonnyá és indokolttá” – mutat rá Ágoston Péter, az RSM DTM tanácsadója. (Világgazdaság)