Az, hogy a sok kihívás közepette mégis sikeresek tudnak maradni, családi hagyományaiknak, személyes felelősségtudatuknak, illetve egyszerre konzervatív és innovatív működésüknek köszönhető. A hazai családi vállalkozások versenyképességének további támogatása elengedhetetlen a gazdasági növekedéshez; befektetésbarát környezet viszont akkor alakulhat ki, ha minél többen, minél jobban megismerik e vállalkozások típusait, helyzetét és működését.

A Felelős Családi Vállalkozásokért Magyarországon Egyesület (FBN-H) jelenleg a leghatékonyabb érdekképviselete a gazdaságot erősen befolyásoló vállalkozói családoknak. Fontos elkülöníteni egymástól e tulajdonosi hozzáadott érték alapján megkülönböztetett szektor képviselőit, a vállalkozásokat, a vállalatokat és a vállalkozó családokat - mondja Kürti Tamás, az egyesület alapító-alelnöke.

Az FBN-H a következők szerint definiálja e két csoportot:

Magyarország - Top 100 – Családi Vállalatok
50+ főt foglalkoztató évi legalább 1 milliárd forint hozzáadott érték típusú (árbevétel–ELÁBÉ) forgalmat generáló vállalatok, amelyek tulajdonosi köre meghatározóan egy családból kerül ki, és a cégvezetésben a tulajdonoson kívül legalább egy családtag részt vesz.

Magyarország - Hot 500 – Családi Vállalkozások
15-49 főt foglalkoztató évi 300-999 millió forint hozzáadott érték típusú (árbevétel–ELÁBÉ) forgalmat generáló vállalkozások, amelyek tulajdonosi köre meghatározóan egy családból kerül ki, és a cégvezetésben a tulajdonoson kívül legalább egy családtag részt vesz.

Ez elsősorban méret szerinti csoportosítást jelent, ugyanakkor mindkét csoportban találunk úgynevezett vállalkozó családokat is. Ők azok a családok, akik közösen tulajdonolnak és vezetnek egymástól sokszor teljesen eltérő profilú, de jelentős értékeket teremtő cégeket. A klasszikus esetekben természetesen van egy zászlóshajó a cégek közt, sokszor ez viseli az alapító nevét, ez teremti meg a lehetőséget további befektetések létrehozására is. Ilyen a Béres Zrt., a Zwack Nyrt., a Petrányi Autó Kft. vagy a Jüllich Glas Zrt.

A legismertebbek nem feltétlenül a legnagyobb árbevételű családi vállalatok, hiszen mindenki ismeri a Szamos marcipánt, az informatikai biztonsággal és adatmentéssel foglalkozó Kürt Zrt.-t, és az Ilcsi kozmetikumokat is. „Amikor egy cég az alapító család nevét viseli, az jelentős felelősséget ró a családtagokra is” – jegyzi meg Kürti Tamás. „Nem véletlen, hogy ezek a cégek tőkeerejük arányában többet fordítanak jószolgálati tevékenységekre és támogatásokra, mint a multinacionális vállalatok.”

Több olyan piacvezető cég is van azonban, amelynek a családi hátteréről sokszor még partnerei sem tudnak. A hazai baromfitermelés 25 százalékát adó Master Good, az Országházat is felújító Reneszánsz Kőfaragó Zrt., az üzletlánccal rendelkező Elektro Profi Kft., vagy éppen az Oázis Kertészeti Kft. is családi vállalatként váltak meghatározóvá saját területükön.

„A komoly tradícióval rendelkező, konzervatív, mégis innovatív működtetésük miatt a családi vállalkozások a GDP és a foglalkoztatás 40-60 százalékáért felelősek. A jelenlegi gazdasági válságban e szervezetek nagy része nem, vagy csak minimális mértékben bocsátott el munkavállalókat, miközben jelentős befektetéseket hajtottak végre, bevételeik szinten tartása mellett” – mutat rá egy kézzelfogható különbségre Rudas László, az FBN-H elnöke, az Istenhegyi Klinika tulajdonosa. „Ezek a vállalatok egytől-egyig jelentős adóbefizetők, eredményüket rendre visszaforgatják, fejlesztenek. Az EU-ban a foglalkoztatás 56 százaléka, az adóbefizetés 60 százaléka származik tőlük, míg Magyarországon ezeknek az arányoknak a kisebb részét adják.”

Jelentős az összeg, ugyanakkor jelentős a különbség is. Ennek oka, hogy európai összehasonlításban a hazai családi vállalkozások nagyon fiatalnak számítanak. Ahhoz, hogy érdemes legyen hosszútávon működő nagyvállalatot építeni, vállalkozás- és befektetésbarát gazdaságpolitikára van szükség. „Utóbbihoz, az EU más országaihoz hasonlóan, a családon belüli ajándékozási adó eltörlése járult hozzá leginkább, az utódlás megkönnyítésének első lépéseként, de további szabályozásokra is szükség lesz” – emeli ki Rudas.