Legjobb szándékaink ellenére is csak néhány újnak számító hírt tudunk megosztani olvasóinkkal, de azok legalább jó hírek!
A verseny negyedik napján Varga Károly artisztikában újabb aranyérmet szerzett, míg a beol.hu híre szerint a Békés Megyei Culinary Team Ambrus György mesterszakács által vezetett csapata ezüstérmes lett. A csapat tagjai a kapitány mellett: Tímár Attila, Szabó János, Szilágyi Gábor szakácsmesterek és Doktor Zoltán cukrászmester.
Ötfogásos exkluzív menüsorukban előételként avokádó- és aszaltparadicsom-tatár szerepelt, ezután tökpüréleves következett mangalicasonka-gyűrűvel, halételként lazacpisztráng spárgaszőnyegen, rákfelfújttal, sabayon-mártással. A főétel báránygerinc volt polentapürével és gombaelixírrel. Desszertek: tonkababos csokimousse, mangózselé.
A többi versenyző eredményéről semmilyen forrásból nem sikerült információt szereznünk.
A helyszínen tartózkodó Kovács Lajos, az összes magyar indulót szakácskabáttal támogató Csintex tulajdonosa telefonos megkeresésünkre elmondta, hogy a káosz a legfinomabb kifejezés, ami a verseny értékelésekkel kapcsolatban elmondható.
Sem a versenyzők, sem a csapatvezetők nem tudják biztosan, milyen eredmények születnek, az információk találgatásokra alapozottak. A tipikus mondatkezdés az "Úgy tűnik, hogy...", és szinte mindennapos fordulat az "Állítólag ezüstérmet nyertek." A versenyt szervező Vatel Club honlapján még egyetlen információ sem szerepel az "Eredmények" rovatban.
Kovács Lajos hozzátette, előfordult, hogy kihirdetett eredményeken változtattak, de van olyan versenyszám, amelynek tegnapi küzdelmei után még ma sem hirdettek eredményt. Csaknem bizonyos azonban, hogy - legjobb tudomásuk szerint - eddig 13 arany-, 17 ezüst- és 5 bronzérem a termés.
(Mint minden alkalommal, ezúttal is elmondjuk, hogy ez nem jelent automatikusan első, második vagy harmadik helyezést, csupán pontszám alapján történő kategóriabesorolást.)
A pontos helyezési és pontszámok várhatóan csak a verseny befejezését követően kerülnek fel a Vatel honlapjára.
Eredmények helyett néhány, a versennyel kapcsolatos idézet egy Luxemburgban élő magyar hölgy blogjából (http://udvozletluxemburgbol.blogspot.com):
..."Ez a vasárnap is amolyan játszós-beszélgetős délelőttnek indult, azzal az eltéréssel, hogy a barátnőmék kicsit késtek. Az okát egyből megtudtuk, amint megérkeztek, mert kis műanyag edénykékben kóstolókat kaptunk: csoki- és narancshabot. Kiderült, hogy barátosném kölcsönadta a konyháját egy mesterszakácsnak, a kecskeméti Jakab Tamásnak, aki az idei Villeroy & Boch Gasztronómiai Világbajnokságon (Villeroy & Boch Culinary World Cup) egyéniben mérette meg magát. Érdekes módon, az egyéni versenyzőknek nem biztosítottak konyhát a versenyen, mindenki úgy oldotta meg a főzést, ahogy lehetőségei vagy luxemburgi ismerősei engedték. Mondanom sem kell, hogy a habok nagyon finomak voltak – különösen a narancsos –, és mivel a kölkök valahogy semmin nem egyeztek, meg az ebédidő is közelgett, úgy döntöttünk inkább elvisszük őket a Luxexpo területére, hogy megnézzük mit főztek a magyar szakács bácsik. Balgán azt feltételeztük, hogy esetleg mi is ehetünk ott valami finomságot...
...Nem tudom, ismerik-e a zsűrizés menetét egy ilyen gasztronómiai versenyen, de én abban a tévhitben voltam, hogy a zsűri odamegy a kiállított ételkreációkhoz, és miután szemrevételezte a tálalás művészi színvonalát és precizitását, mindegyikbe belekóstol. Ízlelgeti, nyammog rajta, és meggyőződik, hogy nemcsak gusztusosan van tálalva, de valóban remek minőségű és ízű fogásról van szó. Hát, kérem szépen, erről szó sincs! Legalábbis a hidegkonyhai ételek esetén. Itt nem foglalkoznak a belbeccsel, csak a külcsínnel. Nyilván megnézik, hogy mi a menü neve, és az összetételéről is tájékozódnak, de hogy az valóban olyan ízélményt nyújt-e, mint ahogy a leírtak sejtetik, arról furcsa mód, nem győződnek meg. Ha minden igaz, egy kis tűvel megszurkálják néha őket, hogy az állagukról szerezzenek némi információt, de ennyi. Megelégszenek a „mindent a szemnek“ elvével. A barátnőmnél felkészülő mesterszakács szerint itt is trendek érvényesülnek – ami divatos azt kell követni, azt várják el...
...Nagy meglepetésre a katonai csapatok ugyanolyan remekműveket, gondosan megkomponált falatkákat készítettek, mint a többiek. Szó sem volt nagy kondér levesről vagy raguról. Ez úgy látszik, csak az én képzeletemet uralta eddig – tévesen!...
(A blogon képek is láthatók a versenyművekről.)