A darvak csőre hajnali négytől naplemente után két óráig gyakorlatilag be sem áll, folyamatosan beszélnek, ez tartja össze közösségüket - magyarázza Nadav Israeli, a Hula Nemzeti Park madárközpontjának vezetője. A nagytestű madarak azonban nem csak kommunikatívak, hanem éhesek is. Kedvelt csemegéjük például a csicseriborsó. Innen ered az évente ismétlődő konfliktus. Egyik oldalon a vonuló madarak, madarászok, természetvédők és a turisztikai ipar áll, a másikon a termésüket féltő gazdák - írja a Die Welt című német lapra hivatkozva az MTI.

Jelenleg törékeny béke uralkodik a két fél között: a darvak "félpanziós" téli szállást kaptak, egy traktor naponta öt-hat tonna kukoricát szállít ki nekik egy hatalmas ugarra. Ez évente mintegy 1,7 millió sékelbe (92 millió forintba) kerül, amelyet a gazdák, a nemzeti park igazgatóság és a mezőgazdasági minisztérium közösen áll. Ezen kívül minden turista 60 centet fizet rá a belépőjegy árára.

A gazdák azonban továbbra is aggódnak a létszám növekedése miatt, hiszen míg 1999-ben még csak ötezer volt a darvak száma, most 31 000. A turisták a nemzeti parkban nyomon kísérhetik és fényképezhetik a madarak etetését egy traktor vontatta, tribünszerű pótkocsiról. Egyelőre semmi sem utal a Hula-völgyben arra, hogy hamarosan sátrat bontanának a madarak. Belső órájuk szerint február végén, március elején kell elindulniuk Európába, ahonnét október első felében térnek vissza.