12 éve a debreceni gazdaság húzóágazatai a szocializmus idején létrejött nagyüzemek voltak, többek között a dohánygyár, a Hajdú-Bét és a gördülőcsapágy-gyár. Érezni lehetett, hogy ezek továbbfejlődése, fennmaradása legalábbis kétséges – mondja a Heti Válasz Városrangsor 2010 című mellékletének adott interjúban Kósa Lajos polgármester.
Ezért a város gazdaságát új alapokra helyezték, és a magas hozzáadott értéket előállító iparágak csábításával kezdtek foglalkozni. „Láttuk, hogy olcsóságban úgysem tudunk versenyezni Kínával vagy Indiával” – mondja a döntés egyik indokaként a polgármester.
A semmiből nem lesz egészségturizmus
A számítás - és a hozzá kapcsolt beruházási stratégia - megállta a helyét: a volt szocialista nagyüzemek eltűntek, viszont a városban több ezer, jól fizető munkahelyet hoztak létre a betelepülő IT- és gyógyszercégek.
Debrecen polgármestere úgy látja, az utóbbi időben nem mindig jól használta fel az ország az EU-s pénzeket. „Az uniós forrásokból épült negyvencentis kilátók és kutyafitneszszalonok országában talán nem ártana újra átgondolni ezen összegek felhasználását. Miközben Magyarország a jól ismert strukturális, munkaerőpiaci problémákkal küzd, valóban a legfontosabb volt-e, hogy a városközpontokat rehabilitáljuk?” – teszi fel a kérdést Kósa, aki hozzátette; a debreceni főtér annak idején saját forrásból újult meg, azért, hogy a város a technológiai iparágak számára vonzó legyen. „Az uniós forrásokat sokkal jobb lett volna munkahelyteremtésre, gazdaságélénkítésre fordítani” – tette hozzá a politikus.
Miskolc kapta a legtöbb uniós pénzt
A legtöbb uniós forrást, 58 milliárd forintot egyébként Miskolc nyerte az utóbbi időben, Debrecen az ötödik közel 30 milliárd forinttal. Eredményesség szempontjából Érd, Pécs és Szeged mögött a negyedik helyen végeztünk, a beadott pályázatok nyerési aránya 86 százalék – derül ki a Heti Válasz Városrangsor mellékletéből.
A lapban követendő mintaként említik a Debrecenben több mint tíz éve létrejött, az önkormányzati társaságokat működtető vagyonkezelő holdingot. A modell két legsikeresebb alkalmazója, a hajdú-bihari és a borsodi megyeszékhely ezzel a módszerrel éves szinten mintegy egymilliárd forintot spórol. Az egységes irányításban rejlő megtakarítási lehetőségeket más területeken is ki lehet használni. Debrecen és Nyíregyháza már létrehozta saját egészségügyi holdingját. Az intézmények (iskolák, óvodák) irányító központjainak kialakításában Pécs játszott úttörő szerepet: az elérhető megtakarítások itt is hasonló nagyságrendűek. A megtakarítások minden esetben a felesleges adminisztráció megszüntetéséből, a beszerzések központosításából erednek, amelyek tartós eredményjavulást hoznak az önkormányzatnak. (Dehir.hu)
