Az idén megvalósuló „Közös kultúránkkal a turizmusért” címet viselő nyertes pályázat tartalmát és Szeged kínálatát tanulmányúton ismertették a szervezők. Kísérőnk és kalauzunk Mihály Illés, a Szeged és Térsége Turisztikai Szolgáltató Kht. igazgatója és Dragutin Miljkovic, a Palics-Ludas térségi turisztikai szervezet marketingigazgatója voltak.

Indulásként a szegedi városházán megismerhettük a város turisztikai jövőképét, ebben kiemelt szerephez jut az idén márciusban már a röszkei határátkelőig érő autópálya, illetve a szegedi repülőtér szintén idén elkészülő, kis és közepes repülőgépek fogadására képes kifutópályája.

Szecessziós promenád

A magát a 970-ben alapított Csanád vármegye örökösének is tekintő régió új szerepre készül. Hozzájárul ehhez, hogy az Európa Kulturális Fővárosa címre jelölt Pécs 2010-es programjaiban kiemelt partneri szerepet kapott Szeged. A város és környéke határon átnyúló kapcsolatai révén román, délszláv elemekkel gazdagított 60-70 rendezvénnyel járul hozzá Pécs sikeréhez. A súlypontok egyike az épített környezet bemutatása, a „szecessziós promenád” (Kecskemét, Kiskunfélegyháza, Szeged, Temesvár, Szabadka). Természetes összekötőelem a Tisza, valamint a román és délszláv „áthallásokkal” gazdagított paprikás gasztronómia, kiegészítve a homoki borkultúrával. Konferenciákhoz megfelelő hátteret biztosít a Szegedi Egyetem, a különféle kutatóintézetek és az új informatikaikonferencia- központ. Felújították az Anna gyógyfürdőt, a Ligetfürdő termálbázisára települve gyógyszállóként üzemel a Forrás Szálló. A Dóm téren 75 éves fennállását ünnepli idén a Szegedi Szabadtéri Fesztivál; ehhez a városban és a környező településeken, valamint Szabadkán is számos rendezvény társul. Sok kincset, meglepetést tartogat még a város: ezek közé tartoznak a Somogyi Könyvtár középkori könyvritkaságai, az egyetem országos hírű ásványtára.

Boldog bácskai békeidők

A Szegedet Szabadkával összekötő út mentén, a határtól néhány kilométerre érjük el Palicsfürdőt, amely a múlt századelőn éppoly nagyvilági fürdőhely volt, mint Herkulesfürdő. 1840- ben a tóparti erdőt parkká alakították, az érkezőket a szecessziós víztoronytól gyönyörű sétány viszi a tóparti Vigadóhoz, a Zenepavilonhoz és a Zsolnay díszkúthoz. Ezeket az épületeket az egykori női öltözővel együtt a magyaros szecesszió jegyében faelemekből építették 1912- ben. A 19 hektáros parkban ugyancsak ebben a stílusban épült fel a Halászcsárda, a kisvendéglő és több elegáns szálloda és villa. 1880 és 1912 között az olimpia szellemében sportjátékokat szerveztek. Szerencsére megőrizték a történelmi épületeket; a Park és Tó szálloda 4 csillagos, a sportpályák rendezettek, nyáron működik a szabadtéri színpad és gyönyörű környezetben nagy állatkert is várja a látogatókat.

Palicstól alig 8 kilométerre, Szabadkán, 1910–12 között a Monarchia talán legnagyobb városházát építették fel a magyaros szecesszió stílusában. (Tellett rá, Szabadka akkoriban Budapest után a második legnagyobb adót fizető város volt). A tökéletes állapotban, valamennyi bútorával együtt fennmaradt épület a város leglátogatottabb nevezetessége. A város centrumában pezsgő az élet, egymást érik a kávézók, éttermek és kulturális létesítmények. Szabadka környéke természetvédelmi terület. A közeli Kelebián kedvelt kirándulóhely a kiváló helyi ízeket kínáló Majur étterem, a Kelebia ménes és az 50 férőhelyes új szálló.