Az egész évre nézve ezek még nem jelentenek végleges trendeket, hiszen a főszezon és az ősz forgalma jelentősen módosíthatja a számokat.

A legfőbb küldőpiacokat tekintve Németország örökös elsőségét továbbra sem veszélyezteti senki, ahogy Ausztria második helye is biztos. Míg azonban az első hat hónapban a németek vendégéjszakái örvendetes módon ismét növekedésnek indultak, addig a sógoroktól közel 4%-kal csökkent az előszezonban a forgalom.

Több éves dinamikus növekedés után a dobogó harmadik helyén már az oroszok állnak, megelőzve az olaszokat és a briteket. Ráadásul az orosz forgalomnövekedés mértéke (+34,8%) egészen megdöbbentő. Hogy van keresnivalónk az orosz piacon, az nem is kétséges ezek alapján. Ugyanakkor az olasz vendégéjszakák emelkedése is biztató (20,9%).

Érdekes egy pillantást vetni azokra a piacokra, amelyek a legjelentősebb növekedést nyújtották az idén. Az említettek mellett Belgium 16%-os, Csehország 12,4%-os, Szlovákia 18,7%-os, Svédország 15,4%-os növekedése említésre méltó, de kisebb csoda Hollandia – több éves stagnálást követő - kiugróan jó teljesítménye (+27,9%), Szerbia 38,7%-os, illetve a japán piac 41%-os bővülése. Persze ha figyelembe vesszük, hogy Finnországból közel kétszer annyit turista érkezett az első félévben, mint a szomszédos Szerbiából, akkor biztosak lehetünk abban, hogy a szerb piacban komoly tartalékok rejlenek még.

A statisztikák alapján a legbiztatóbb tény, hogy alig van piac, ahonnan komolyabb visszaesés történt volna a vizsgált időszakban. Csupán Ciprus (-31,5%), Dánia (-15%) és Izrael (-11,5%) esetében volt ez megfigyelhető.

A Központi Statisztikai Hivatal első félévi szálláshelyadatai itt tekinthetők meg.