A két budapesti főiskola integrációja az első példa a magyar oktatási piacon magánintézmények egybeolvadására. Az integrációval létrejött intézmény Kommunikációs és Művészeti Karának dékánja Kepes András, Heller Farkas Turisztikai és Gazdasági Karának dékánja pedig Lengyel Márton volt rektor lesz. A legnépszerűbb nyolc alapszakból négyet indító főiskola a 2010/2011-es tanévben hirdeti meg először közösen képzéseit. A kommunikáció és médiatudomány és az üzleti kommunikáció képzésben piacvezető Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola, illetve a turizmus-vendéglátás szak Egybeoktatására fókuszáló Heller Farkas Turisztikai Szolgáltatások Főiskolája közös további munkáról döntött idén, amelynek eredményeként a következő tanévben már egy intézményként szerepelnek majd a képzési piacon. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium 2009 elején fogadta el a két főiskola egyesülésre vonatkozó kérelmét, amely - az Országgyűlés jóváhagyását követően - várhatóan 2010. január 1-jei hatállyal lép életbe.
Az egybeolvadt intézmény két kara, a Kommunikációs és Művészeti Kar, illetve a Heller Farkas Turisztikai és Gazdasági Kar Kepes András és Lengyel Márton vezetésével működik majd. A BKF rektora, Vass László szerint a magyar felsőoktatás drámai átalakulások előtt áll: az érettségizők száma hat-hét éven belül csaknem egynegyedével csökken, a már most is kihasználatlan kapacitások, valamint az egyre élesedő hazai és nemzetközi verseny miatt csak az erős, életképes főiskolák és egyetemek maradhatnak talpon. A felsőoktatási intézmények integrációja nem újdonság a magyar felsőoktatásban, az állami beavatkozással történő központi integrációs folyamat 2000-ben zárult le, ám azóta is több, jellemzően vidéki főiskola döntött úgy, hogy beolvad a régióban működő nagyobb egyetembe. Legutóbb, 2008 decemberében a Tessedik Sámuel Főiskola és a Szent István Egyetem egybeolvadásáról döntött az Országgyűlés. Oktatáspolitikusok szerint egyébként a magyar felsőoktatásban - amelynek 72 képző szereplője van -, természetes és szükségszerű az intézményi integráció. Legutóbb Bajnai Gordon és Magyar Rektori Konferencia tárgyalt a kérdésről, ahol mindkét fél a minőségorientált és hatékonyságot javító szerkezetátalakítás mellett érvelt. A szomszédos országokban működő felsőoktatási rendszer a magyar egyetemek számának töredékével szolgálja ki az oktatási piacot, a lengyeleknél valamivel több mint 80 intézmény biztosítja a képzést 38 milliós lakosságnak, míg Ausztriában és Svédországban hozzánk hasonló népesség szám mellett nagyjából 50-50 egyetemet, főiskolát számlálnak. (eduport.hu)
