Arról, hogy mit jelent a luxus az utazók számára a Budapest Marriot Hotel ügyvezető igazgatója, Angela Saliba úgy fogalmazott, hogy a luxusutazók mindenekelőtt gondosan megtervezett, személyre szabott élményeket keresnek, és mint mondta, prémium szolgáltatásokat, az ott-tartózkodás első percétől kezdve az utolsóig. Fontos számukra, hogy már foglaláskor teljes képet kapjanak a szálloda által kínált lehetőségekről, de legalább ilyen fontos, hogy a helyszín is autentikus és egyedi élményeket nyújtson.

Julia Selyukova ezt megerősítendő elmondta, a vendégek igényei már nem csupán a szolgáltatásokra irányulnak, hanem az élményekre, majd egyedi kínálatukról hozzátette: „A hozzánk érkező vendégek kultúrára vágynak. Ennek szellemében amerikai partnereinket, értékesítési képviselőinket is meghívtuk Budapestre, és helyi munkatársainkkal – például a séfünkkel – főzőkurzusokat, gasztronómiai bemutatókat, reggeli futásokat is szervezünk a városon keresztül, ahol fényképeket készítünk, és mesélünk a város történelméről.”

Vagyis, mint megtudtuk, a luxus ma már nem feltétlenül csillogást jelent, sokkal inkább személyre szabott élményeket, őszinte emberi kapcsolatokat, helyi történeteket és hitelességet. Abban minden beszélgetőpartner egyetértett, hogy a legtehetősebb vendégek is gyakran az egyszerű, de minőségi értékeket keresik: egy beszélgetést egy helyivel, aki megmutatja nekik a várost belülről.

„Ez a személyes kapcsolat a dolgozókkal nagyon fontos, mert a vendégek valóban vágynak arra, hogy belülről, a helyiek szemével ismerhessék meg a várost.”

– hangsúlyozta a Four Seasons Gresham Palace Budapest hoteligazgatója. „A leggazdagabb vendégek is gyakran egyszerű, (de mindig minőségi) dolgokat keresnek: kényelmet, hitelességet, valódi emberi beszélgetéseket egy helyivel, aki itt nőtt fel.”

De, mint a moderátor is rámutatott, ehhez megfelelő partnerekre van szükség. Ennek kapcsán Attila AE Domby arról beszélt, hogy a Kimpton Bem Budapestnél például olyan partnerekkel dolgoznak együtt, akik hitelesen képviselik a magyar kultúrát.

Amikor arra a kérdésre keresték a választ, hogy melyek Budapest legnagyobb hiányosságai, amelyek gátolják, hogy valóban luxus desztinációvá váljon, Igor Buercher úgy fogalmazott, hogy az ország elérhetősége az egyik ilyen nehézség, mert Budapest az egyetlen város Közép-Kelet-Európában, amelynek nincs közvetlen járata az Egyesült Államokkal, pedig az amerikai piac kiemelt jelentőségű. Ebben látja ő a versenyhátrányt, mert mint rámutatott, Bécs például 8-9 járattal rendelkezik a tengerentúlról. „Ha ezt sikerülne fejleszteni, nemcsak az amerikai, hanem a dél-amerikai piac is könnyebben elérhető lenne.” – tette hozzá.

Közel-Kelet is nagy vásárlóerőt képvisel, és Budapest számukra egy nagyon biztonságos célpont, de mégsincs a radarjukon

- mutatott rá Angela Saliba is.

Ezt követően a résztvevők megvitatták, hogyan lehetne elérni, hogy Budapest nagyobb nemzetközi ismertségre tegyen szert, mert mint a Visit Hungary vezérigazgatója kiemelte, egy friss jelentés szerint Budapest hasonló mennyiségű Google-keresést kap, mint Bécs vagy Prága, de mégis kevesebb foglalás születik ezekből.

Elmondták, a szállodáknak is jobban jelen kellene lenniük a közösségi médiában és digitálisan elérni a közönséget – a repülőtérről való érkezéstől kezdve, a szállodai élményen át a városi programokig, de emellett fontos lenne azokat a kulturális helyszíneket is fejleszteni, amelyek képesek exkluzív élményeket nyújtani.  „Budapest tele van lehetőségekkel: legyen szó természetjárásról, borokról, kultúráról, zenéről, fesztiválokról. Minden adott ahhoz, hogy a várost méltó módon mutassuk be a világnak.” – fogalmazott Julia Selyukova.

A kerekasztalbeszélgetés zárásaként a moderátor megkérte a beszélgetőpartnereket, hogy mondják el, szerintük mi lenne az, amit fejleszteni kellene Budapesten. 

„Mindig azt mondom, hogy Budapest a világ fürdőfővárosa és a persze a „Duna királynője”. Szerintem ki kellene találni egy igazán ütős, fülbemászó szlogent, és amellett következetesen kiállni. Las Vegasnak ott van, hogy „Ami Vegasban történik, az ott is marad”. Dubainak: „Gyere Dubajba!”. Egy ilyen típusú, egyszerű, emlékezetes üzenet kellene nekünk is.” – javasolta a W Budapest szállodaigazgatója.

Angela Saliba szerint „az USA már a vendégeink több mint 50 százalékát adja, ami nagyszerű, de egyben azt a kockázatot is magában hordozza, hogy ha történik valami, például terrorfenyegetettség, az azonnal hatással van a jelenlétükre. Emiatt is fontos, hogy diverzifikáljunk, ezért idén jobban koncentrálunk a kínai piacra, mert innen sok a járat és a jó a gépek töltöttsége is”, de mint mondta, a kínai luxusvendégek viszont még nem ismerik igazán Budapestet, ezért a cél az, hogy számukra is elérhető és vonzó legyen a város. Ehhez például kínai nyelvű weboldal is kell, és sokat számítana egy kínai nyelven beszélő személyzet is. Hozzátette még, hogy az első tíz forráspiac között van már India is, mind egyéni utazók, mind csoportok tekintetében.

A város különlegességeiről és erősségeiről beszélve, kiemelte Budapest építészetét és esztétikáját, de mint fogalmazott, a városba érkező szobakapacitás növekedésével párhuzamosan viszont nem elég csak a szabadidős turizmus, az üzleti utazók és a MICE vendégek is kellenek, hogy megtöltsék a szobákat. Hosszú távon pedig – bár nagy beruházás – egy nagyobb konferenciaközpont is fontos célkitűzés lehetne, ez minden fővárosi szálloda érdeke.