Feltételezések szerint a horvát-magyar határ mentén még mintegy ötven kilométeres szakaszon a délszláv háború idején telepített aknák jelentős része még a földben van. A horvát oldalon nagyobb, míg a magyar szakaszon kisebb számban találhatók robbanószerkezetek.
A mentesítés költségeinek előteremtésére Horvátország az uniótól szeretne forrásokhoz jutni, egyebek mellett erről folytatott tárgyalásokat Eszéken a Baranya Megyei Közgyűlés elnöke. Az Eszéken megtartott találkozón részt vett Djurdja Adlesic, a horvátországi aknamentesítés koordinátora, a tárgyalás kezdeményezője, valamint Oto Jungwirth, a Horvát Aknamentesítési Központ igazgatója.
Az Eszék-Baranyai Zsupánságban jelenleg még közel 162 négyzetkilométerre tehető az elaknásított területek nagysága. Az aknamentesítést, amelynek költsége négyzetméterenként 0,8-0,9 euró, ez idáig mintegy 60 százalékban a horvát állam finanszírozta a Világbank által nyújtott támogatás felhasználásával. A rendelkezésre álló források, valamint azok jelenlegi ütemezése mellett várhatóan tíz évbe is beletelik a robbanószerkezetek teljes felszámolása. A szakértők a horvát-magyar határ mentén a határtól számított egy kilométer széles, ötven kilométer hosszú szakasz aknamentesítését javasolják.
A horvát fél a Baranya Megyei Közgyűlés elnökének segítségét kérte egy közös uniós projekt kidolgozásához, az aknamentesítés felgyorsításához szükséges források előteremtéséhez. Az ehhez szükséges szakmai tanulmányt a Horvát Aknamentesítési Központ rövidesen elkészíti. Az elsődleges cél, hogy felhívják az unió döntéshozóinak a figyelmét arra, már nagyon sürget a idő, már sokáig nem halogatható az aknamentesítés az érintett határszakaszon, ugyanis az ezen a területen húzódik az V/C európai közlekedési folyosó, amelynek része az M6-os is. E mellett néhány éven belül Horvátország is várhatóan az unió része lesz, és a magyar-horvát határon szabad lesz az átjárás, az aknamezők pedig balesetek forrásai lehetnek.
