A Magyar Turizmus Rt. keretén belül működő, korábban 4-5 fős, ma már csak kétszemélyes iroda vezetője szerint népszerűség tekintetében jól állunk, a résztvevőszám szempontjából azonban már nem olyan előkelő a helyezésünk. A hazánkban, elsősorban Budapesten rendelkezésre álló konferencialétesítmények többsége olyan befogadóképességű, hogy elsősorban a 3–800 résztvevős találkozók lebonyolítására ideális. Mivel a Budapesti Kongresszusi Központ is „csak” 1800 férőhelyes, a Hungexpo és a Sportaréna nagyobb kapacitású létesítményei pedig elsődlegesen nem erre a célra épültek, az igazán nagy létszámú nemzetközi kongresszusokat inkább Bécsben vagy Barcelonában rendezik meg, ahol akár 8000 fős találkozók számára is akad megfelelő helyszín.

Kongresszusi központra várva

Azzal mindenki egyetért, hogy Budapesten is szükség lenne egy ilyen nagy befogadóképességű kongresszusi központra. Erről már kormányhatározat is született. Tudomásunk szerint lassan el is készül a pályázati kiírás, amelyről eddig annyit tudtunk meg, hogy várhatóan nem a korábban annyiszor emlegetett PPPkonstrukciót preferálja majd. Az új létesítmények építésének szükségességét emeli ki az a statisztikai tény is, hogy míg évekkel ezelőtt a konferenciák 80 százalékát rendezték meg Budapesten, és csak 20 százalékát vidéken, addig tavaly már 70/30-ra módosult ez az arány. Ebben elsősorban az játszott szerepet, hogy az elmúlt évek során sorra épültek a színvonalas kongresszusi létesítmények országszerte (pl. Balaton Kongresszusi Központ, Keszthely, Hotel Azúr, Siófok és Hotel Eger konferencia- központjai).

Bővülő kínálat

A jövőre nézve azt is meg lehet jósolni, mondja Sztojanovits, hogy belföldön is erősödik a verseny a rendezvényhelyszínek között. Decemberben adják át Budapesten a Hotel Rege mellé, természetvédelmi környezetbe épített ezerfős kapacitású Európa Kongresszusi Központot, amelyet a legmodernebb technikával szerelnek fel. Az új létesítmény másik vonzereje várhatóan az lesz, hogy ott akár ezerfős gálavacsorát is meg lehet rendezni, erre alkalmas hely eddig alig volt Budapesten. Folyik a Budapesti Kongresszusi Központ felújítása is, amelynek befejezése őszre várható.

Sztojanovits úgy gondolja, hogy az új technológiák, az internet vagy a videokonferenciák lehetősége nem vetette vissza a konferenciaturizmus fejlődését, sőt az internetes regisztráció még meg is könnyítette a szervezők dolgát. Felgyorsult a rendezvények szervezése, ez viszont új kihívásokat jelent az ágazat számára. Míg korábban évekkel korábban elkezdődött egyegy nagyrendezvény előkészítése, manapság nem ritka, hogy alig pár hónap áll a szakemberek rendelkezésére. Az idén ősszel lesz egy olyan 9 ezer résztvevős kongreszszus Budapesten, amelynek a helyszínével, a Sportarénával csak két hónappal előtte írták alá a megrendelők a szerződést.

Ágazati előrejelzés

 A 2004 és 2015 közötti időszakra Magyarország eddig 76 nemzetközi konferencia rendezési jogát nyerte el, amellyel világviszonylatban a 26. helyen áll. Ebből Budapest 61- et mondhat a magáénak, amely a 15. helyre lett elegendő.

A Magyar Turizmus Rt. Kongresszusi Irodájának előrejelzése szerint világviszonylatban a konferenciákon részt vevők száma várhatóan tovább emelkedik, 2003- ban 701 volt, 2004-ben 982-re emelkedett, 2005-ben akár 1525 főre növekedhet. A legnagyobb konferenciák várhatóan ismét az USA-ban lesznek, a nagy befogadóképességgel rendelkező helyszínek miatt. A konferenciák számát tekintve Európa megőrzi vezető pozícióját, míg második Ázsia marad. Az éves konferenciák részaránya 2-5%-kal csökken, míg a két-, háromévente rendezendő konferenciák aránya ugyanennyivel nő. Az átlagos időtartamnak a növekedése is várható, a 2003-as 4,26 nap 2005-re elérheti a 4,78 napot. A PCO-k (profi kongresszusszervezők) használata is növekedni fog kb. 5%-kal. Várhatóan nőni fog az orvosi és más tudományos konferenciák száma, míg a gazdasági és vállalati meetingek száma csökkenhet. Az előrejelzések szerint az átlagos egy főre jutó regisztrációs díj és az átlagos költés majdnem 7%-kal fog csökkenni.