Az elkövetkező hét évben több mint 100 milliárd forint értékben valósít meg átfogó turisztikai fejlesztési programot három, a közelmúltban egybeolvasztott balatoni nagyvállalata, a Siotour, a Balatontourist és a Zalatour kempingjei területén a 81 százalékban magyar magánszemélyek és 19 százalékban egy brit kockázati tőkebefektető cég tulajdonát képező SCD Holding Zrt.

Az SCD, amely eddig egyelőre 1,5 milliárd forintot költött a tónál szálláshelyfejlesztésre, a katalizátor szerepét szánja magának a balatoni régió fejlődésében. Célja, hogy a Balaton a Garda-tóhoz hasonlóan sikeresen működő, európai színvonalú turisztikai célponttá váljon, ami további befektetésekre ösztönzi az államot és a vállalkozói szférát.

Búcsú a lángossütőtől

A 2007-ben induló fejlesztési programot másfél éves szakmai előkészítő munka előzte meg a KPMG Tanácsadó Kft. közreműködésével. Andrea Sartori, a cég partnere hangsúlyozta, áttörésre van szükség a Balatonnál, mert bár az elmúlt évtizedek fejlesztéseinek köszönhetően a tó körül számos új turisztikai termék jelent meg, olyan meghatározó, nagy ívű és komplex termékfejlesztés, amely képes lett volna a teljes régió gyengülő turisztikai pozícióját megváltoztatni, nem történt. Ezt a hiányt szeretné most pótolni az SCD, és egyben visszahelyezni a Balatont Európa turisztikai térképére, búcsút intve a Zimmer freiek és a lángossütők világának. Az SCD ugyanis a nemzetközi és belföldi trendeknek megfelelően a magas minőségű szálláshelykínálat és színvonalas szabadidős, család- és gyermekközpontú szolgáltatások létrehozására törekszik, amelyek egész évben megfelelő vonzerőt nyújtanak, minimálisra csökkentve a tó egyik legnagyobb problémájaként számon tartott szezonalitást.

Ökológiai szempontok

A 21 településen 28 projektet felölelő, 170 hektáron megvalósuló program keretében 14 különböző termékfajta, köztük szállodák, kikötők, magas minőségű kempingek, tematikus villaparkok, konferencia- és egészségturizmust szolgáló létesítmények, téli-nyári sportcentrumok, szórakoztató- és témaparkok, illetve második otthonok épülnek. A programban szerepel három olyan zászlóshajó projekt, amelyekről könnyen beazonosítható lesz a Balaton: a jellegzetes formájú Panoráma Hotel, illetve egy szórakoztatva oktató élménypark Zamárdiban, továbbá egy füredi ötcsillagos szálloda, amelynek működtetésére nagy nemzetközi szállodaüzemeltetők jelezték érdeklődésüket. A 28 projekt célközönsége az igényes hazai és nemzetközi családok, középkorú párok, a magasabb jövedelmű aktív értelmiségiek, tehetős nyugdíjasok, illetve a vállalatok. A beruházók kiemelték, a fejlesztések a már meglévő kínálattal összhangban, a tóparti szolgáltatók és a lakosság érdekeinek figyelembevételével történnek. Elsődleges szempont az építkezések során az ökológiai egyensúly megőrzése, a környezetbarát építési technológiák és energiaforrások alkalmazása.

Uniós pénzekre pályáznak

A hétéves program egybeesik az unió 2007–2013-as költségvetési időszakával, mivel az SCD a beruházásokhoz szükséges források 50-70 százalékát EU-s támogatásokból szeretné előteremteni. A költségvetés 20-25 százalékát saját erőből, a fennmaradó hányadot pedig hitelből finanszírozná. Jászay Gellért, az SCD elnöke hangsúlyozta, a fejlesztések akkor is megvalósulnak, ha az uniótól nem kapnak forrásokat. A 2014-ben záruló program keretében csaknem 20 ezres minőségi szálláshely-kapacitás és 300 kikötőhely létesül, amelynek hatásaként 30 százalékkal növekedhet a balatoni régióban a vendégforgalom, és évi 1,2 millióra növekedhet a vendégéjszakák száma. Az elkészült létesítmények közvetlenül 1500, a tovagyűrűző hatás eredményeként 5000 munkahelyet teremtenek, és évente 8-9 milliárd forinttal járulnak hozzá az adóbevételekhez. Az első projektek már 2007-ben elindulnak. A beruházók megkezdték az egyeztetéseket az önkormányzatokkal, és egyelőre úgy tűnik, a program megvalósítása nem igényli a Balatontörvény módosítását – emelte ki Jászay Gellért.

Éles verseny az uniós pénzekért

Bóka István, a tóparti önkormányzatokat tömörítő Balatoni Szövetség elnöke elmondta, elnökként és Balatonfüred polgármestereként egyaránt nyitottan áll hozzá a fejlesztési programhoz, és hasonló magatartásra buzdítja a többi helyhatóságot is. Bóka szerint a polgármestereknek azt is mérlegelniük kell, hogy nem mindennap érkezik a régióba ekkora volumenű pénzeszköz. A fejlesztési programot az is felértékeli, hogy az önálló operatív programmal nem rendelkező Balaton egyszerre három régióhoz tartozik, amelyek között óriási verseny várható a most kezdődő uniós költségvetési időszakban rendelkezésre álló EU-s támogatásokért – tette hozzá. A három régiónak hét év alatt 70 milliárd forint közvetlen turisztikai célokra fordítható támogatáson kell osztoznia, ugyanakkor ennek az összegnek csaknem a felét teszi ki az SCD Holding forrásigénye.

Kedvező klímát kínál a kormányzat

Dr. Ujhelyi István, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium államtitkára a konferencián elmondta, hogy a beruházói szándék egyezik a kormányzat elképzeléseivel és az Új Magyarország Fejlesztési Terv részeként kidolgozott Balatoni fejlesztési stratégia célkitűzéseivel. Hangsúlyozta, hogy a kormányzat a közlekedési infrastruktúra feltételeinek javításával, illetve a beruházások későbbi működéséhez szükséges kedvező gazdasági klíma megteremtésével kíván hozzájárulni a programhoz.

Kapcsolódó táblázat:

AZ SCD Holding Zrt. Balaton-fejlesztési programja 2007–2014