A szeptember 24-i Gyógyító Magyarország - Egészségipar című konzultációt hat sajtónyilvános szakmai rendezvény követ majd, amelyeken a 2011. január 15-én útjára induló Új Széchenyi Terv további hat kitörési pontja kerül terítékre: Megújuló Magyarország – Zöld gazdaságfejlesztés; Otthonteremtés – Lakásprogram; Vállalkozásfejlesztés – Üzleti környezet fejlesztés; Tudomány – Innováció – Növekedés; Foglalkoztatás; Közlekedés – Tranzitgazdaság - tájékoztatott a Napi Turizmus helyszíni tudósítója.
Az első konzultációra meghívták az egészségipar szakmai szervezeteinek képviselőit, vezetőit. Dr. Horváth Endre, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságfejlesztésért felelős helyettes államtitkára köszöntőjében kiemelte: „Magyarország egyedi adottsága a gyógyvizek, a gyógyítók jelenléte és a helyi márkák különleges turisztikai vonzereje.”
Fűrészporos joghurtot eszik a magyar
Háber Tamás, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke előadásában az “imitált élelmiszerek” fogyasztásának veszélyeit taglalta. Példái közül talán az epret nem látott fűrészporos epres joghurt sokkolta a legjobban a közönséget. Egy 55 országra kiterjedő tanulmányra hivatkozva elmondta, hogy a magyarok az egészséges élelem magas ára miatt vásárolják a rosszabb minőségűt. További mintegy 15 % azoknak az aránya is, akik nem tudják megkülönböztetni az egészségest az egészségtelentől.
A vendéglátásról szólva a szakember szerint a minőségi magyar alapanyagokon alapuló vendéglátás fejlesztése szükséges, amelyhez elengedhetetlen a háztáji gazdaságok és az elkülönített őstermelői piac támogatása és fellendítése.
A szakképzés hiányosságai
Drahos Péter, oktatáskutató és vezető tanácsadó, az Expanzió Kft. munkatársa a szakképzés strukturális problémáit emelte ki. A szakember szerint a rendszer nem csak szétaprózott és pazarló, hanem versenyképtelen tudással bocsát ki végzősöket, akiknek a fele a képzés alatt még munkahelyet sem lát. Ma ugyanazt a szakát meglehet egyéves, de 4+1 éves képzésben is szerezni. A felnőttképzés kaotikus, hiányzik az ellenőrzés és nincs célzott finanszírozás. A szakember új irányítási rendszert és finanszírozást, valamint a munkáltatói oldal közvetlen bevonását sürgeti.
A fürdőipariban különösen fontos lenne egy jól átgondolt, minőségi képzés kialakítása, mivel a szolgáltatás komplex volta miatt a végzettek számára egyszerre egészségügyi és kereskedelmi kompetenciát is nyújtania kell. A sztenderdizáció mellett az OKJ rendszert kiegészítő, kötelező szaktanfolyami rendszer kidolgozása is szükséges lenne, hogy a speciális, komplex tudást igénylő munkakörökbe valódi szakemberek kerüljenek.
Nem elég csak fürdőkben gondolkodni!
Michalkó Gábor, az MTA Földrajztudományi Kutatóintézetének a munkatársa hozzászólásában kifejtette, hogy a fókuszban az életminőség javításának kell állnia, hiszen egy ország akkor lehet sikeres, ha területén elégedett és boldog emberek élnek. Sajnos a magyar lakosságról ez nem mondható el, nagy része lelki problémákkal küszködik. Még nagyobb baj, hogy a szabadidős tevékenységekkel kapcsolatos kutatások eredményei azt mutatják, hogy a lakosság csupán két százalékánál szerepel az egészségmegőrzés mint motiváció.
A szakember hangsúlyozta, hogy nem elég csak a fürdőkben gondolkodni, hanem az öko-turizmus egészének fejlesztése szükséges, amelyhez az országnak minden adottsága megvan: nemzeti parkok, barlangok és természetvédelmi területek. A természet közeli élmények mellett a fitoturizmus lehet a másik terület, amely a falun élő emberek életminőségéhez hozzájárulhatna. Jelenleg 150 ezren foglalkoznak gyógynövénytermesztéssel, ugyanakkor a feldolgozás külföldön történik.
