Az or­szág GDP-je 2000-ben 5390,6 mil­li­árd USD-t tett ki, ez­zel – az USA-t kö­ve­tő­en – má­so­dik a vi­lá­gon. Má­so­dik az egy fő­re eső GDP vo­nat­ko­zá­sá­ban is, ami 42 736,09 USD (itt a vi­lág­el­ső Svájc). Ér­de­kes meg­vizs­gál­ni a la­kos­ság meg­ta­ka­rí­tá­sa­it. A 64 év alat­ti­ak sze­mé­lyen­ként át­la­go­san 206 286 USD meg­ta­ka­rí­tás­sal ren­del­kez­nek, míg a 65 év fe­let­ti­ek 236 762 USD-val. A 65 év fe­let­ti la­kos­ság te­hát az a cso­port, amely je­len­tős pénz­for­rás­ok­kal és sza­bad­idő­vel ren­del­ke­zik, va­gyis az uta­zá­sok szem­pont­já­ból ki­emel­ten fon­tos le­het.

A la­ká­sok át­la­gos ára 400 000 USD kö­rül mo­zog, a ja­pá­nok át­la­go­san 43 éve­sen jut­nak sa­ját ott­hon­hoz. Ja­pán­ban a sa­ját tu­laj­don­ban le­vő la­ká­sok ará­nya 60%, a la­ká­sok át­la­gos nagy­sá­ga 91-92 m2, ami vi­szony­lag ki­csi­nek mond­ha­tó. En­nek kö­vet­kez­té­ben ma­gas a „ki­sza­ba­du­lás” mo­ti­vá­ci­ó­ja, ami erő­sí­ti az uta­zá­si ked­vet.

Az or­szág hi­va­ta­los nyel­ve a ja­pán, az ak­tív mun­ka­erő­nek alig 7%-a be­szél an­go­lul. A ja­pán val­lás egye­di­nek te­kint­he­tő, emel­lett azon­ban a nagy vi­lág­val­lá­sok is je­len­tős arány­ban kép­vi­sel­te­tik ma­gu­kat a szi­get­or­szág­ban (ke­resz­tény­ség, budd­hiz­mus, sin­to­iz­mus). 2000-ben 17,8 mil­lió Ja­pán uta­zott kül­föld­re, ez 8,9%-os emel­ke­dést je­lent az elő­ző év­hez ké­pest. Az uta­zá­sok 82%-a üdü­lé­si cél­lal tör­tént, 18%-a pe­dig üz­le­ti út volt. A ne­mek ará­nya az uta­zók kö­zött ki­egyen­lí­tett: 53%-uk fér­fi, 47%-uk nő. A la­kos­ság­nak mint­egy 14%-a uta­zott kül­föld­re, a ja­pán ki­uta­zó pi­ac­ban te­hát még ko­moly po­ten­ci­ál rej­lik. Más or­szá­gok­kal ös­­sze­ha­son­lít­va ez az arány ala­csony­nak mond­ha­tó: az USA-ban a la­kos­ság 20%-a, Auszt­rá­li­á­ban 16%, Taj­van­ban pe­dig a la­ko­sok 29%-a uta­zik kül­föld­re. Ja­pá­non be­lül a leg­töb­ben a fő­vá­ros­ból, To­ki­ó­ból kel­nek út­ra (39%), ezt kö­ve­ti Osaka (16%), Nagoya (10%) és Fukuoka (7%).

Élet­kor sze­rint vizs­gál­va a kül­föl­di uta­zá­so­kat meg­ál­la­pít­hat­juk, hogy leg­töb­bet a 20–29 év kö­zöt­ti­ek utaz­nak (25%), va­la­mint a 30–39 év kö­zöt­ti­ek (20%) és az 50–59 év kö­zöt­ti­ek (18%). Ér­de­kes meg­fi­gyel­ni a ne­mek kö­zöt­ti kü­lönb­sé­ge­ket, amely sze­rint a nők jel­lem­ző­en fi­a­ta­labb ko­ruk­ban utaz­nak, a há­zas­ság után je­len­tő­sen csök­ken az uta­zók szá­ma. A ja­pán ki­uta­zá­sok 56%-ában az át­la­gos tar­tóz­ko­dá­si idő nem ha­lad­ja meg az öt na­pot, 29%-uk 5–10 nap kö­zöt­ti, s mind­ös­­sze 10% a 15 nap­nál hos­­szabb uta­zá­sok ará­nya. A leg­több kül­föl­di uta­zás au­gusz­tus, szep­tem­ber, jú­li­us, ok­tó­ber, no­vem­ber és már­ci­us hó­na­pok­ban re­a­li­zá­ló­dik. Au­gusz­tus­ban el­ső­sor­ban üdül­ni utaz­nak a ja­pá­nok, már­ci­us az incentive utak ide­je, ok­tó­ber és no­vem­ber hó­na­pok­ban a kör­uta­zás­ok do­mi­nál­nak, de­cem­ber­ben pe­dig a ka­rá­csony és az új­év ad­ja az uta­zá­si le­he­tő­sé­get. A ki­uta­zá­sok 48%-a Ázsi­án be­lül re­a­li­zá­ló­dik, 31%-a Észak-Ame­ri­ká­ba irá­nyul, 13%-a Eu­ró­pá­ba, 8%-a pe­dig egyéb desztinációkba (eb­ből Auszt­rá­lia ré­sze­se­dé­se 4%). Ázsi­á­ban a leg­fon­to­sabb úti cé­lok Ko­rea, Kí­na, Taj­van, Hong­kong, Thai­föld és Szin­ga­púr. Észak-Ame­ri­ká­ban a ja­pá­nok el­ső­sor­ban Ha­waii­-t, Ka­li­for­ni­át, New Yor­kot és Nevadát ke­re­sik fel. A szep­tem­ber 11-i ter­ror­tá­ma­dás ezen a pi­a­con je­len­tős vis­­sza­esést oko­zott, Las Vegas és Ha­waii „el­vesz­tet­te” a ja­pán tu­ris­tá­it. Eu­ró­pán be­lül a ja­pá­nok leg­ked­vel­tebb desztinációi Olasz­or­szág (19%), Nagy-Bri­tan­nia (17%), Fran­cia­or­szág (17%), Dá­nia (14%), Spa­nyol­or­szág (7%), Svájc (6%), Hol­lan­dia (3%) és Auszt­ria (3%). A leg­di­na­mi­ku­sab­ban bő­vü­lő pi­a­cok Dá­nia (+18%), Svájc (+15%) és Hol­lan­dia (+14%). Az Eu­ró­pá­ba uta­zó ja­pá­nok ál­ta­lá­ban több or­szá­got ke­res­nek fel, egy cso­ma­got je­lent pél­dá­ul Nagy-Bri­tan­nia és Fran­cia­or­szág.

A ja­pán ki­uta­zá­sok tíz leg­ked­vel­tebb úti cél­ja kö­zött egy eu­ró­pai or­szág sze­re­pel: Olasz­or­szág a ki­len­ce­dik he­lyen (2,6%-os ré­sze­se­dés­sel). Az 50 éve­sek cso­port­ját vizs­gál­va azon­ban már Olasz­or­szág mel­lett Né­met­or­szág is az el­ső tíz úti cél kö­zött ta­lál­ha­tó. Az 50 év fe­let­ti­ek ki­uta­zá­sa a töb­bi kor­osz­tály­ok­hoz ké­pest lé­nye­ge­sen di­na­mi­ku­sab­ban fej­lő­dik: 2000-ben a ki­uta­zá­sok át­la­go­san 8%-kal bő­vül­tek, ezen be­lül a 50–69 év kö­zöt­ti­ek­nél 12%-kal, a 70 év fe­let­ti­ek ese­té­ben pe­dig 15%-kal.

Az 50-esek ki­emelt fi­gyel­met ér­de­mel­nek Ja­pán­ban: tar­tóz­ko­dá­si ide­jük ma­gas, sa­ját va­gyon­nal ren­del­kez­nek, min­den­na­pi éle­tük és uta­zá­sa­ik so­rán igény­lik a he­lyi prog­ra­mo­kat, att­rak­ci­ó­kat, a he­lyi kul­tú­ra és kony­ha meg­is­me­ré­sét, be­pil­lan­tást a he­lyi la­kos­ság éle­té­be. 1998-ban a ja­pá­nok kül­föl­di uta­zá­sa­ik so­rán át­la­go­san 1398 USD-t köl­töt­tek, az egy nap­ra ju­tó köl­tés 72 USD. A ki­adá­sok 22%-át szál­lás­ra for­dí­tot­ták, 16%-át ét­ke­zés­re, 36%-át vá­sár­lás­ra, 9-9%-át pe­dig köz­le­ke­dés­re és szó­ra­ko­zás­ra. A ja­pá­nok kül­föl­di uta­zá­sa­ik so­rán el­ső­sor­ban szer­ve­zett for­má­ban utaz­nak, 90,6%-uk ve­szi igény­be uta­zá­si ügy­nök­ség szol­gál­ta­tá­sa­it. A ten­ge­ren­tú­li uta­zá­sok 91%-ában az uta­zá­si ügy­nök­sé­gek je­len­nek meg mint szer­ve­zők.
Az uta­zók mind­ös­­sze 23%-a fog­lal egyé­ni­leg, azon­ban ek­kor is gyak­ran ke­res­nek fel (in­for­má­ció­szer­zés, ta­nács­adás cél­já­val) uta­zá­si iro­dá­kat. Eze­ket a szá­mo­kat „alá­tá­maszt­ja”, hogy a ten­ge­ren­tú­li uta­zók 40%-a nyel­vi aka­dá­lyok­tól tart, 36%-uk­nak pe­dig a biz­ton­ság­gal kap­cso­lat­ban van­nak fenn­tar­tá­sai. Az uta­zá­sok­nál a dön­tés­ho­zás­ban az uta­zás­szer­ve­zők is je­len­tős sze­re­pet vál­lal­nak. A nem­zet­kö­zi vál­la­la­tok he­lyi iro­dái, kép­vi­se­le­tei rend­kí­vül fon­tos sze­re­pet töl­te­nek be a mar­ke­ting­te­vé­keny­ség­ben és az uta­zá­si ügy­nök­sé­gek in­for­má­ci­ók­kal tör­té­nő el­lá­tá­sá­ban.