„A Britanniai és a németországi limes szakaszok már elnyerték a világörökségi címet. Nekünk nagyon pontos munkát kell végeznünk, mert az UNESCO döntéshozói elvárják, hogy tudományos alapokon, objektív módon lehatárolt, és a jövőbeli állapotukat megőrző, fenntartható helyszíneket jelöljünk” - mondta köszöntő beszédében Tamás Judit, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnöke.

Balogh Tamás, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI) főosztályvezetője előadásában részletesen kitért a Duna stratégiára és szólt a kulturális örökségvédelemről is, szólt arról is, hogy miért is kell a Dunát támogatni, amelynek életterünk minőségét megőrző szerepe kiemelkedő. „A Duna önmagában több országot érintő jellegének fogva  alkalmas arra, hogy tagállamok közötti, állami és civil szervezetek közötti együttműködést jelenítsen meg, katalizáljon” - mondja a főosztályvezető.

A limes-projekt az ókori határvonal által ma 20 állam területét érinti, számtalan őrtorony, táborhely, erődítmény található itt. Az egykori római határvonal szakaszai, amely országokon át vonul, különböző időpontokban kerülnek fel a világörökségi listára, ahol „A Római Birodalom határai” címen szerepelnek majd. A Hadrianus fal Észak-Angliában és az Antonius fal Skóciában, valamint a felsőgermániai-raetiai limes szakasz már elfogadott része a helyszínnek.

A magyarországi szakasz érdekessége, hogy a határvonal mentén - sokszor a mai utakkal megegyező nyomvonalon - futó római hadiút helye is több szakaszon ismert. A római limes magyarországi szakaszáról a Ripa Pannonica jelentőségéről és a nevezendő helyszínek kijelölésének folyamatáról (tudományos kutatás, hatósági egyeztetés) Visy Zsolt egyetemi tanár (Pécsi Tudományegyetem) beszélt.

Jankovich-Bésán Dénes igazgató (Kulturális Örökségvédelmi Hivatal) szerint helyszíni szemléket tartanak, folynak a szakmai egyeztetések. Már 33 településen 78 helyszínt elfogadtak, 25 településen 56 helyszín egyeztetésre vár, és 3 településen 8 helyszínen elutasították, hogy jelöljék őket. Véleménye szerint az önkormányzatok már most gondolkodhatnak arról, hogyan tudják majd ezeket bekapcsolni a turizmusba. A Duna menti községek jól járnak, a személyhajózás fejlesztésével gazdagodnak ők is - mondta lapunk munkatársának adott interjújában. 

A Danube Limes konferencián Dr. C. Sebastian Sommer, Hauptkonservator, Landesarchäologe (Bayerisches Landesamt für Denkmalpflege, München) a limes világörökségi helyszíneinek hasznosítási lehetőségeiről szólt, és sok hasznos tanácsot adott a résztvevőknek.

A jelenlevők arra voltak kíváncsiak, mit tehetnek ők, érdeklődtek az esetleges kisajátítás menetéről is, és hogy tudnak ők segíteni.

Visy Zsolt professzor, a Magyar Limes Szövetség elnöke szerint egy olyan kulturális, (eladható) útvonalat kell kialakítanunk, amely a világ legnagyobb reklámját “megkapja”. Várhatóan milliós nagyságrendben várható az örökség-turisták megjelenése, ehhez kell megszervezni a fogadásukat és a programban levők egységes kiállását, megfelelő színvonalú attrakciók biztosítását. A program lezárása 2011. szeptember, tervezett benyújtási határideje 2012 január.