Ő volt 1967-től kezdve a Royal Szálloda cukrászdájának, majd 1989-től kezdődően a zárásig a Fórum Szálloda Bécsi Kávézójának vezetője, ahonnét üzent egyszer az érdi Pataki cukrászat tulajdonosának: „Hidd el, megérjük, hogy egyszer még én megyek el hozzád dolgozni”. „Megtiszteltetés lenne, Sanyi bácsi”, válaszolta a szakma egyik doyenjének Pataki János cukrászmester. Amikor megszűnt a Fórumban a legendás Bécsi Kávézó, másnap tárcsázta az érdieket, és kérdezte, mikor állhat munkába. A következő héten már kezdett a műhelyben, és 2001-től 2004-ig, nyugdíjba vonulásáig ott tevékenykedett. A Pataki Cukrászat műhelyében sokszor azt vették észre, hogy néha hosszan áll egy-egy beosztott háta mögött, és csendben nézi a munkát. Azonban Pataki János jól ismerte a módszerét, tudta, ott és akkor Sanyi bácsi valamit nem talál rendben, és azt figyeli, kiküszöbölik-e a csorbát. Amikor azonban elköszönt, és végleg imádott unokáinak szentelte azontúl minden idejét, sokan mondták az érdi műhelyben: „hiányzik a Sanyi bácsi, bár itt állna ismét valahol, és figyelné, csendes lényével segítené a munkát.”
Munkásságát, szakmai hozzáállását életében is nagyra becsülték: 1993-ban Venesz József díjat, 2003-ban Pro Turismo kitüntetést kapott.
Az utóbbi negyven év egyik meghatározó cukrász alakját – aki nemzedékek sorát tanította, nevelte, és példaképüknek számított szakmai és emberi hozzáállásával – április 5-én kísérik utolsó útjára a Fiumei úti sírkertben, 10.30-kor kezdődik a búcsúszertartás. V. Á.
