Kész időugrásban volt részem néhány hónappal ezelőtt, amikor a Tátrában, az egyik szlovákiai szálloda bárjában, barna bőrpuffokon ülve rendeltem magamnak koktélt. Meghökkenve figyeltem, hogy a mixer egy könyvben lapoz a recept után, majd az italt kóláspohárba tölti, és közben a háttérben szlovák nyugdíjasok a Quantanamera zenéjére táncolnak. A hotelekben itt-ott felfedeztem egy-egy negyvenéves villanykapcsolót, lámpát, mosdókagylót vagy kanapét. Épülnek új szállodák, folynak felújítások, de ahhoz iszonyatos tőke kellene, hogy azt a hatalmas szállodaállományt, amelyet akkor építettek, amikor még az egész szocialista tábor ide járt síelni, magasabb szintre fejlesszék. A legnagyobb szlovák hoteltársaság, a Sorea igyekszik fokozatosan modernizálni egységeit, de persze eltart egy ideig, mire mind a 14 két-, illetve háromcsillagos szállodával végez. Vendégeik száma 160 ezer körül van évente, közülük minden második külföldi. A Sorea szállodáiban egyszerre összesen 4000 fő elhelyezésére nyílik lehetőség. Az egyik legnagyobb fejlesztés a Tátralomnicon felépített Aqua-Relax vízividámpark, ahol ellenáramos élménymedence, vadvízcsatorna, csúszda, pezsgőfürdő, többféle szauna és különféle masszázsok állnak a vendégek rendelkezésére. A programkínálat egyébként folyamatosan bővül a szlovákiai hotelekben: sok helyen van már fitneszterem, uszoda, és egyre többen helyen nyújtanak wellnessszolgáltatásokat is.

A Tátrában ma is állandó programot kínál a hegy; télen síelést, nyáron túrázást. A Magas-Tátrában még mindig látszanak a 2004. végi hatalmas vihar okozta pusztítás nyomai. Hosszú vita folyt arról, el kell-e takarítani a halott fatörzseket, és kell-e új fákat ültetni. Végül a környezetvédők győztek, akik azt mondták, hogy a természetre kell bízni, hiszen néhány száz évenként hasonló vihar söpör végig a hegységen. Ökológiai szempontból valószínűleg ez a jó megoldás, turisztikai szempontból nem feltétlenül, hiszen a táj inkább nyomasztónak mondható. Az Alacsony-Tátra viszont mindenütt gyönyörű, már az is megdöbbentő, ahogyan a szél zúg az óriási fenyők között.

Van már erdészeti skanzen a Vydrovói- völgyben, Feketebalog községben, és aki erre jár, jó, ha megy egy kört a fekete-garami erdei kisvasúttal is. Be lehet fizetni vonatos rablótámadásra, a kóstoló előtt meg lehet nézni, hogyan készül a juhsajt, valamint a kézműipari termékek. Cerveny Klástorban pedig tutajos túra várja az érdeklődőket a szlovák–lengyel határfolyón, a Dunajecen. Nem érdemes kihagyni; a táj gyönyörű, népviseletbe öltözött szlovák vezetőnk pedig annak ellenére végiganekdotázta a csaknem kétórás utat, hogy angolul, németül és magyarul is csak néhány szót beszélt. Az Alacsony-Tátrában érdemes megnézni a Déményfalvicseppkőbarlangot.

Ami a helyi gasztronómiát illeti, megértéséhez először is azt kell tudni, hogy az itt élők szegények voltak. A legfontosabb szerepet a káposzta, a krumpli és a juhsajt kapja az életükben. Persze ez egyáltalán nem baj; a sztrapacskát érdemes megkóstolni, nagyon finom. A legtöbb étteremben azonban nemzetközi fogásokat is lehet kérni.

Köszönjük a Car-Tour International meghívását.