A második kompjárat megvalósításának első tervei a 90-es évek elejére nyúlnak vissza, amikor a Révfülöp–Balatonboglár útvonalat szemelték ki a célra. Lakossági tiltakozás miatt ezt később nyugatabbra helyezték át, végül ezt is elvetették. A mostanában szorgalmazott Badacsony–Fonyód átkelő ötlete az elmúlt évtizedben jelent meg a nyilatkozatokban. 2006 márciusában még kísérleti járatot is indítottak egy alkalommal. Akkor dr. Horváth Gyula, a Bahart vezérigazgatója azt nyilatkozta, hogy 2009-től már közlekednek az autószállító hajók. A beruházás költségét eleinte 2-3 milliárd forintra becsülték. A félévente újrakalkulált összeg jelenleg 7,5 milliárd forintnál tart. A két település vezetője mellett a terv fő támogatója Suchman Tamás, a Balatoni Fejlesztési Tanács (BFT) elnöke. A kormányzati oldalról illetékes közlekedési tárca korábban inkább ellenvetéseit hangoztatta.
2008 novemberében levélben kértük az illetékes minisztériumot, adják meg a közlekedési indokoltságról szóló információkat, a fejlesztések becsült költségeit, a várt forgalomról, a tervezett árakról, a remélt gazdaságossági mutatókról rendelkezésükre álló adatokat. „Tárcánk nem rendelkezik pontos adatokkal, csupán becsült költségeket, adatokat ismer. Ezek az alábbiak: közúthálózati, tehermentesítő hatása csekély, de turisztikai jelentősége nagy lehet. Az igényelt közúti kapcsolatok becsült költsége Fonyódon és Badacsonyban 1,2-1,3 milliárd forint nagyságrendű. A megvalósítás uniós vagy régiós forrást feltételez, KHEM-forrás nincs beállítva a projekt támogatására. Forgalmi adatokkal nem szolgálhatunk, ugyanis ez még megvalósításra váró átkelés. Pontosabb adatok tekintetében a Balatoni Fejlesztési Tanács az illetékes szervezet” – válaszolták akkor. Ugyanezekkel a kérdésekkel megkerestük a Bahartot és a BFT munkaszervezetét is, de nem reagáltak a levelünkre.
A komp terve két statisztikai régiót érint, amelyek megkerülhetetlenek a remélt uniós támogatás megadásánál. A Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács egy éve elvi támogatásáról biztosította a tanulmányterv elkészítését. Ugyanakkor azt is rögzítették, hogy a régió a projektet pénzügyi támogatásban nem részesíti.
A Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács ugyanakkor a tanulmányterv és a tervdokumentáció elkészítéséhez benyújtandó pályázatot is csak azzal a feltétellel támogatta, ha azt teljes egészében a Közlekedési Operatív Program keretéből – tehát nem a régiósból – finanszírozzák. Rögzítették azt is, hogy a pályázat esetleges finanszírozása egyébként sem érintheti negatívan a már megítélt, a Közlekedési Operatív Programból részesedett közép-dunántúli pályázatok támogatásait, sőt a Közép-Dunántúl számára a jövőben biztosítandó Közlekedési Operatív Program forrásai nem csökkenhetnek miatta. Időközben váltás volt a közlekedési tárca élén. Az új miniszter tavaly azt válaszolta kérdésünkre, hogy csak az elemzések átnézése után nyilatkozik. „Ez is egy üzleti vállalkozás, tehát valakinek ebből haszna lesz. Annak kellene elsősorban szerepet vállalnia” – fogalmazott Hónig Péter. Tavaly június közepén Suchman Tamás egy balatonfüredi fórumon kijelentette, hogy végre minden akadály elhárult a második komp megvalósítása elől annak köszönhetően, hogy „megadták magukat a közlekedési tárca szakemberei”. A bejelentés alapján ismét arra kértük a közlekedési tárca vezetőjét, tájékoztassanak bennünket álláspontjukról, és adják ki azokat a dokumentumokat, amelyek alapján véleményüket kialakították.
Kérésünkre az adatvédelmi biztos fellépése után, októberben kaptunk választ. Ebből kiderül, hogy a minisztérium továbbra sem rendelkezik olyan dokumentummal, amire alapozva álláspontjukat kialakíthatták volna.
A választ adó Jersabekné-Szőke Katalin ehhez annyit tett hozzá, hogy a Balatoni Hajózási Zrt. (Bahart) beadta az előkészítés támogatására vonatkozó pályázatát, amelyet azonban adminisztratív akadályok miatt nem fogadtak be. A fő ok az volt, hogy a Közopnál a cég nem lehet kedvezményezett.
„Az NFÜ a rendeletmódosítás előkészítését megkezdte. Tárcánk, az NFÜ és a Közlekedésfejlesztési Integrált Szervezet minden segítséget megad a pályázat ismételt sikeres benyújtása érdekében” – fogalmazott a főosztályvezető- helyettes.
Út – hová is? A Badacsony mellett egyébként nem ez lenne az első nagy közlekedési beruházás. Tíz évvel ezelőtt kezdték megépíteni a hegyet északról elkerülő főút egyes szakaszait. Az út jelentős része el is készült, de leálltak a munkával. Részben azért, mert egyes helyi turisztikai szolgáltatók közben megijedtek, hogy a nyáron alig elviselhető forgalom elterelése miatt kevesebb vendégük lesz. Meg közben kiderült, hogy a Szigliget előtti utolsó szakasznak kiszemelt lápos területet a természetvédők nem engedik háborgatni. Ezért aztán az elkerülő másik végét, az Örstől induló szakaszt sem építették meg, mert a tördemici kényszerkijárat nem tudná átvezetni az ott megjelenő hatalmas forgalmat. Így az elkerülőnek csak az a funkciója nem valósult meg, amely miatt a sok pénzt ráköltötték. |