A második világháború végén rommá bombázott, majd lebontott Berliner Stadtschloss Humboldt-Forum néven születik újjá, felépítése a német állam legnagyobb szabású kulturális építészeti beruházása. Az építkezés és a berendezés a jelenlegi tervek szerint 2019-ig tart és 590 millió euróba (175 milliárd forint) kerül. Ebből 80 millió eurót adományokból akarnak összeszedni, eddig 20 millió euró gyűlt össze. A beruházásról 2007-ben döntött a német parlament.
Kívül majdnem mindenben az eredeti állapotot állítják helyre, de az épület belseje csak a szerkezetében emlékeztet majd a régi kastélyhoz. A 200-szor 120 méteres épület három oldala megörökli a barokk homlokzatot, a keletre néző front pedig Franco Stella olasz építész tervei alapján a rendszerváltás utáni Berlin építészetéhez igazodik. Ez az oldal laikusok szerint leginkább egy irodaházra hasonlít majd, szakértők szerint az olasz racionalista építészet jegyeit mutatja.
A múzeumok szigetén (Museumsinsel) épülő intézmény az első berlini egyetem alapítója, Wilhelm von Humboldt koncepciójaként számon tartott klasszikus német műveltségeszményből kiindulva a tudományos ismeretek termelésének és terjesztésének terepe, a találkozás és véleménycsere fóruma lesz. A Humboldt-Forum 40 ezer négyzetméteres épületben vonják össze a berlini kelet-ázsiai és indiai múzeum egyesítésével létrejött ázsiai múzeum gyűjteményét és a néprajzi múzeum gyűjteményének az Európán kívüli térségekből származó részét, valamint a Humboldt Egyetem könyvtárának és a berlini központi tartományi könyvtárnak a tudománytörténeti gyűjteményét.
Az épületben lesz még egy úgynevezett Agora is koncertek, konferenciák számára, két nagy rendezvényterem, valamint vendéglők, kávézók és boltok. A Humbolt-Forum a globális kultúra bemutatására koncentrál, és az a fő funkciója, hogy a világ távoli vidékeiről származó gyűjteményével kiegészítse a Museumsinsel öt másik intézményét, amelyeknek gyűjtőköre Európára és a Földközi-tenger térségére korlátozódik. A német főváros közepén álló szigeten így olyan múzeumi negyed alakul ki, ahol a világ összes népével és a történelem valamennyi korszakával meg lehet ismerkedni.
Az új intézmény helyén legutóbb az NDK parlamentjét, valamint színházat, vendéglőt, házasságkötő- és hangversenytermet magában foglaló Köztársasági Palota (Palast der Republik) állt, amelyet hosszas viták után és sok kelet-németországi lakos bánatára 2008-ra lebontottak. Előtte több mint 550 évig Brandenburg, majd Poroszország, és végül a német császárság uralkodójának székhelye állt - a magas talajvíz miatt cölöpökön - a Spree folyó szigetének déli részén.
A kastély több szakaszban épült, végső formáját 1853-ban, a nyugati frontot díszítő kupola elkészültével érte el. A császárság bukása után múzeumi és tudományos funkciója volt. Az épületet 1945 februárjában több bombatalálat érte és kigyulladt. A rezignált berliniek nem is próbálkoztak a tűz eloltásával, mert úgy vélték, felesleges az erőfeszítés, hiszen a következő bombázáskor ismét kigyulladhat. A kastély így négy napig folyamatosan égett, de a szerkezete ép maradt. A keletnémet pártállam berendezkedése idején úgy döntöttek, hogy nincs szükség a császárkori romokra. Az épület maradványát felrobbantották, és a helyét felvonulásokra használták, aztán 1976-ra felépítették a modern NDK jelképének szánt Köztársasági Palotát.
Az utóbbi években Berlinben indult állami, önkormányzati nagyberuházások közül egy sem készült el időben, és a költségevetési tervet sem sikerült tartani. Nem kizárt, hogy a Humboldt-Forum is erre a sorsra jut. A Der Tagesspiegel című berlini lap szerint már most vannak olyan számítások, amelyek szerint a négy helyről érkező gyűjtemények beköltöztetésének költségével együtt végül 900 millió euróba (266 milliárd forint) kerül majd a vállalkozás.
Forrás: MTI