Aközelmúltban számoltunk be arról a tihanyi horgászkonferenciáról, amelyen a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. (BHN Zrt.) vezetői a tudományos háttér bemutatása mellett a terveikről is beszéltek. Közben írásban is szétküldték a horgászegyesületeknek és más érintetteknek a tervezett változásokat, amelykre még a jövő hét elejéig várják a reagálásokat. A változtatásokkal a rabsicok visszaszorítása mellett azt szeretnék elérni, hogy a „Balaton gyümölcseit” a jelenleginél nagyobb kör élvezhesse.
Az egész éven át horgászók számára talán legjelentősebb változás az lehet, hogy „egy horgász az éves területi jeggyel az év során összesen száz darab darabszám-korlátozással védett halat tarthat meg”. A jelenleg érvényes szabályozás szerint a „horgász naponta legfeljebb öt darab darabszám – korlátozás alá tartozó halat foghat, ebből legfeljebb három darab tartozhat egy fajhoz, de egy fajból sem foghat összesen tíz kiló feletti mennyiséget”. A radikális csökkentésre azért jutottak, mert a fogási naplók adataiból kiderült, hogy jelenleg a mintegy 40 ezer horgász egy nagyon szűk csoportja a létszámarányánál sokszorosan nagyobb arányban részesül a zsákmányból. A tervezett változás a horgászturistákat várhatóan inkább pozitívan érinti, mert a sztahanovista, már-már iparszerűen dolgozó pecások korlátozásával több hal s így nagyobb fogási esély marad másoknak.
Kisebb lelkesedés várható a turisták részéről a méretkorlátozások tervezett módosítása miatt. A jövőben pontyot csak 35 centiméter felett lehetne fogni az eddigi 30 helyett, a süllőnél 40 (30 helyett), a balinnál 45 (40 helyett), a csukánál 45 centiméter lenne a minimális méret a korábbi 40 helyett. A BHN Zrt. szerint a süllő és a balin a Balatonban később válik ivaréretté, mint más vizekben. A méretkorlátozásuk emelésével azt szeretnék biztosítani, hogy minden hal legalább egyszer leívhasson, mielőtt egy horgász kifogja és hazaviszi. Mivel a ponty esetében a horgászok többsége a 30 centiméteres méretet kicsinek találja, ezért kérték a méret emelését – fogalmaznak az indoklásban. A horgászturisták egy részét is negatívan érintheti, hogy vitorlásról a jövőben csak az eddigi „nyílt vízi”, a parttól 1500 méternél távolabbi területekre érvényes engedéllyel lehet horgászni. Eddig a parthoz közelebbi területekre a jármű fajtájától függetlenül az olcsóbb engedély is elég volt. A jövőben függetlenül a parttól való távolságtól vitorláson csak olyan horgászok tartózkodhatnak, akik a drágább engedéllyel rendelkeznek.
AKÁR DRÓNNAL IS ELLENŐRIZHETNEK
A szabályosan horgászók esélyeit szeretnék növelni az ellenőrzések hatékonyságának javításával is. Egyes szabályok szigorítása, pontosítása mellett különböző technikai eszközök bevetését tervezik. Hosszabb távon még drónok alkalmazása is felmerült, de addig is fotókkal, hang- és filmfelvételekkel szeretnék rögzíteni a gyanús helyzeteket. Hogy az esetleges jogi problémákat elkerüljék, a horgászrend tervezett módosítása szerint a „területi jegy megváltásával tulajdonosa hozzájárul, hogy róla a horgászati tevékenységével kapcsolatosan a jogosult által fénykép, mozgókép és hangfelvétel készülhessen”. Jelentős külföldi és hazai horgászturista-réteget hozhat vissza a tóhoz az, hogy kétéves kényszerszünet után ismét szabad lesz a bojlis horgászás. A még kidolgozás alatt álló szabályok szerint a Balaton körül interneten lefoglalható bojlis horgászhelyeket jelölnének ki, ahol 250 méteres távolságra engedélyeznék a behordásos horgászást. Ugyancsak ide is kapcsolódik, hogy törlik a szabályzatból a halak nagy tápanyagtartalmú és nagy mennyiségű (napi 2-3 kg feletti) szoktató beetetésének tilalmát. A bojlis módszerrel horgászók nem vihetnék el az öt kilogramm feletti pontyokat, a súlyhatár alatti pontyból is legfeljebb a napi kettőt – persze ezt is csak saját fogyasztásra, felhasználásra. A tervek szerint a bojlisok egy hétre 21 ezer vagy egész évre 84 ezer forintért válthatnának jegyet. Az éves jegy vásárlásánál rájuk is vonatkozna az éves százdarabos kvóta, és egy időben személyenként ők is csak két botot használhatnának.
