A Balatoni Bringakör megvalósíthatósági tanulmányának készítése kapcsán tartott fórumot a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ (KKK) október 21-én a keszthelyi Balatoni Múzeumban. A Nyugat-Balatoni Turisztikai Iroda Nonprofit Kft. közreműködésével megszervezett tanácskozás célja elsősorban az volt, hogy bemutassák a jelenlegi munkát, összegyűjtsék a térségben zajló kerékpáros-kötődésű fejlesztéseket, elképzeléseket, és ismerkedési lehetőséget teremtsenek a fejlesztéseken dolgozóknak és más érintetteknek. A bevezetőben Berencsi Miklós, a KKK munkatársa mutatta be a 2014–2020-as időszakra kidolgozott országos komplex kerékpárosprogramot, amelynek a balatoni bringakörrel kapcsolatos munka is része. Mint elmondta, a projektnek a megvalósíthatósági tanulmányok készítése mellett tervezési, térinformatikai és kommunikációs pillére is van. Az anyag a tervezésnél a balatoni bicikliút mellett foglalkozik a Budapest és Balaton közötti kerékpáros-összeköttetés, a Dunát követő EuroVelo-útvonal Budapestig tartó szakasza és a kapcsolódó budapesti belső szakaszok kiépítésével. Az EuroVelo 6-os Rajkától a főváros határáig tartó, 293 kilométeres szakaszát 8,3 milliárd forintból tervezik megépíteni. A 120 kilométeres I. ütem 2017–2018-ban, a 35 kilométeres II. ütem 2019-ben, a 138 kilométeres III. ütem 2020-ban készül el a tervek szerint. A teljes szakaszt nyolc kilométer kerékpárosnyom – tehát gépjárművek által is használt közút burkolatára felfestett kerékpáros-piktogram, afféle szamárvezető –, hat kilométer kerékpársáv, 191 kilométer önálló kerékpárút, 73 kilométer kis forgalmú közút és 15 kilométer gyalogos- és kerékpárút alkotja majd.
A 6,4 milliárdos költséggel tervezett, fővárosi 120 kilométeres belső szakaszból a budai oldalon 61,4 kilométer, a pestin 36 kilométer, a Csepel-szigeten 16,3 kilométer lenne, és további 6,3 kilométer kellene a balatoni út bekötéséhez. Az összesből önálló kerékpárút lenne 55,3 kilométer, gyalog- és kerékpárút 21,5 kilométer, kétoldali kerékpársáv 6,8 kilométer és kerékpárosnyom 36,5 kilométer.
A Budapest és a Balaton közötti kerékpáros-összeköttetés 106 kilométeres hosszúságú megvalósításának költségét a tervek szerint 4,3 milliárd forintra becsülik. Önálló kerékpárút megépítését 44 kilométer hosszan tervezik, 23 kilométer lesz kerékpárosnyom. Ugyancsak a közutak használatával alakítanak ki 13 kilométer hosszban kerékpársávot, végül 26 kilométeres szakasz burkolt mezőgazdasági utakon fog haladni. A teljes útvonal 71 százalékát kell megépíteni, húsz százalékát forgalomtechnikai beavatkozásokkal alakítják ki, kilenc százalékához pedig meglévő létesítményeket használnak fel. A tervek szerint az 57 kilométeres I. ütem 2017–2018 között készül el, a 27 kilométeres II. ütem 2019-ben, a 22 kilométeres III. ütem pedig 2020-ban. A 2014–2020-as időszakra kidolgozott országos komplex kerékpárosprogram az utak fejlesztése, fenntartása mellett kiterjed a szolgáltatásfejlesztésre és -működtetésre, az oktatásra és a promócióra, a monitoringra és az értékelésre, a szervezetfejlesztésre és szabályozásra is. A programhoz a most kezdődő uniós pénzügyi ciklusban országosan mintegy 90 milliárd forintot szeretnének felhasználni.
A korábban már említett összegen túl a balatoni bringakörútra hatmilliárd forintot, további országos jelentőségű turisztikai kerékpárutak megépítésére száz kilométer hosszan és a meglévő hálózat egységes kitáblázására 4,1 milliárdot, a Duna menti kerékpárút Budapest és a horvát határ közötti szakasz, Tisza menti Kerékpárút, Vasfüggöny kerékpárút fejlesztésének előkészítésére egymilliárdot, a települések közötti, elsősorban a munkába, iskolába járást szolgáló kerékpárút megépítésére 500 kilométer hosszon 15 milliárdot.
A kerékpárosbarát települések létrejöttének elősegítésére 15 milliárdot terveznek, amiből negyven település összefüggő belső kerékpárosútvonal-hálózatának kiépítését, kijelölését valósítanák meg a parkolással, ehhez rendelt kommunikációval együtt. A kerékpárosút-hálózatok fenntartási, üzemeltetési rendszerének létrehozására és működtetésére hétmilliárdot szánnak. Kisebb-nagyobb ös�szegeket terveznek egyebek mellett hegyikerékpáros-útvonalak kijelölésére, kerékpáros közösségi közlekedési rendszerek fejlesztésére, turisztikai célú kerékpárkölcsönző rendszerek létrehozására, a kerékpárszállítás, parkolás feltételeinek javítására, kerékpáros turisztikai szolgáltató hálózat, turisztikai információs és promóciós rendszer fejlesztésére, kerékpár-regisztrációs programra. A kerékpárutak üzemeltetésére, fenntartására három javaslatot dolgoztak ki normatív finanszírozással. Az egyiknél az önkormányzat és a központi szervezet közösen lenne felelős, a másiknál térségi koordinációs szervezeteknek jutna a feladat, a harmadikban pedig egy központi, országos hatáskörű fenntartó szervezet végezné a munkát.
A Balatoni Bringakör megvalósíthatósági tanulmányának elkészítésével kapcsolatos munkáról Mihálffy Krisztina, a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ munkatársa beszélt. A Kis-Balatonhoz, Hévízre és Tihanyba is kiágazó Balatoni Bringakört 248 kilométer hosszúra tervezik, a teljes kialakítás hatmilliárd forintba kerülne. Az összesből gyalog- és kerékpárút 12 kilométer, kerékpárosnyom két kilométer, kerékpársáv nyolc kilométer, kis forgalmú közút 90 kilométer, önálló kerékpárút 136 kilométer lenne. Ennek a 73 kilométeres, a biztonság javítását célzó I. üteme 2017–2018-ban készülne el 2,3 milliárd forintért, a 35 kilométeres II. ütem fő célja a folytonosság, ez 2019-ben 1,2 milliárdért valósulna meg, végül a kényelemre koncentráló, 138 kilométerre kiterjedő III. ütem 2020-ban 2,5 milliárd forintért készülne el. A forrást a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) turisztikai fejlesztés keretéből remélik, a beruházó a NIF Zrt. lenne. De Mihálffy Krisztina hangsúlyozta, hogy ez csak terv, hogy pontosan miként lesz, az későbbi döntéseken múlik. Az önkormányzatok jobban teszik, ha maguk is lépnek, ha módjukban áll, nem arra várnak, hogy valaki majd odateszi a hatmilliárdot és megépíti az utat. Fekete-Páris Judit, a Balaton Fejlesztési Tanács (BFT) mellett működő Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. munkatársa a Kerékpározás a Balaton régió fejlesztési elképzeléseiben címmel adott tájékoztatást. Mint elmondta, 2000 óta mindig jelen volt a munkájukban ez a kérdés, több példát is hozott az eddigi fejlesztésekből.
A balatoni kerékpárosprojekt meghatározó eleme a bringakör fejlesztése, de mellette nagyon fontosnak tartják a kistérségek, kisrégiók kerékpárút-hálózatának kiépítését is, amire 800 millió forintot terveznek. Ebből 720 millió forint menne 21 kilométer új kerékpárút megépítésére és 80 millió forint 494 kilométer kijelölt kerékpárút kialakítására. A marketing, regionális szolgáltatásfejlesztés költségeként 80 millió forinttal számolnak, a vállalkozói szolgáltatásfejlesztés támogatására 270 millió forintot terveznek. A kerékpáros-fejlesztés teljes költsége 7,1 milliárd forintra tehető, de ő is hangsúlyozta, hogy a forrásokról jelenleg zajlik az egyeztetés. A későbbi fejlesztések és a marketingmunka megalapozása érdekében mindenképpen fontosnak tartják, hogy legyenek adatok a kerékpárosokról, szokásokról.
Nagyon fontos az üzemeltetés kérdése, amely jelenleg nincs megfelelően megoldva. A program készítésekor úgy látták, hogy regionális alap létrehozásával, kistérségi együttműködésekkel, a jelenlegi kapacitások felhasználásával hatékonyan meg lehetne oldani ezt a problémát. Az önkormányzatok részéről ma is megvan a bekapcsolódási szándék, így a régió szívesen vállalna mintaprojektszerepet egy ilyen rendszerben. Beszélt arról is, hogy még zajlik az egyeztetés a projekt megvalósítóiról. A háttérterületi szakaszok esetében az önkormányzatokat kellene bevonni. Az infrastruktúra-fejlesztésen felüli területek esetében valamilyen régiós megoldás lenne megfelelő. A siker érdekében fontos valamennyi szervezet, vállalkozó részvétele, együttműködése.
Tar László, a Nyugat-Balatoni Turisztikai Iroda Nonprofit Kft. vezetője Keszthely és a nyugat-balatoni térség kerékpáros-fejlesztési eredményeiről, elképzeléseiről beszélt. Részletesen szólt a 2011-es térségi TDM-pályázat keretében végzett kerékpáros-beruházásokról. Mint elmondta, a tervezésnél abból indultak ki, hogy nem az új kerékpárutakat építése a legfontosabb, hisz nagyon sok olyan mezőgazdasági, erdészeti, vízügyi és egyéb út van, amelyet nagyon jól hálózattá lehet fejleszteni. A másik ilyen meghatározó alapvetés volt az osztrákoknál szerzett tapasztalatok alapján, hogy a kerékpáros-útvonalnak nem a kerékpárút, hanem az útvonalhoz szükséges infrastruktúra a legfontosabb ismérve: legyen biztonság, kitáblázás, pihenő, térkép, szervizszolgálat. Ezekre tekintettel kezdték el a térségi körutak kidolgozását és kitáblázását, a kerékpáros-esőbeállók építését, a kerékpárkölcsönző hálózat kialakítását, a kerékpárosbarát minősítő rendszer alkalmazását, segélycsomag-szolgáltatást, a segélyhívó ügyelet működtetését, valamint új nyomtatott és digitális térkép készítését.
Térségi körutak kialakításánál a meglévő kitáblázott utak – Balatoni Bringakörút, Zalakaros–Hévíz, Kis-Balaton-kerülő – mellé négy teljesen új útvonal került kidolgozásra, összekapcsolták a kis-balatoni körutat a balatonival. Igaz, az érintett földút esős időben használhatatlan. Jelenleg összesen 18 kitáblázott útvonal van a térségben. A korábban meglévő mintegy 15 kerékpáros-esőbeállót harminc új épülettel bővítették. A távlati tervekben hatvan szerepel, hogy a biciklisfőutakon maximum két kilométerenként, a mellékutakon maximum öt kilométerenként legyen belőlük. Az esőbeállókat elsősorban pihenésre, információs funkciókra szánják.
A kerékpárkölcsönző-hálózatba Zalakaros, Hévíz, Keszthely, Gyenesdiás, Vonyarcvashegy, Balatongyörök kapcsolódott be összesen 108 kerékpárral, felveszem-leadom rendszerben – tehát nemcsak a felvétel helyén, hanem a többi állomáson is le lehet adni a bringákat. A biciklik mellé különböző tartozékokat, sisakot, mellényt is biztosítanak. A szervizügyeletet napközben a Tourinform-irodák telefonjainak bekapcsolásával működtetik – a Tourinform-irodák munkatársai, illetve a bekapcsolódott más szolgáltatók segítenek az érintett bicikliseknek megfelelő szervizlehetőséget vagy más megoldást találni gond esetén.
Fontos eleme a fejlesztésnek a kerékpárosbarát minősítőrendszer. A szálláshelyeknek vállalniuk kell az egy éjszakás vendégeket is, ettől legfeljebb előre megadott időpontban térhetnek el. Zárt tárolót is biztosítaniuk kell a bicikliknek, és kapcsolatban kell lenniük a kerékpáros segélyhívó rendszerrel és a szervizekkel. A vendéglátóhelyeknek kerékpártárolót és biciklismenüt, a múzeumoknak tárolót, csomagmegőrzőt kell biztosítaniuk. Kötelező mindenkinél a kerékpáros-segélycsomag tartása. A fórumon további előadások hangzottak el kistérségi kerékpáros-kezdeményezésekről, Balaton-kerülő kerékpáros-akciókról és a Balatoni Bringakört egyénileg végigkerekezők túraszervezési szokásairól a Balatontipp.hu felmérése alapján.