Az Eger-patak völgyében meghúzódó, több mint hétszáz éves kistelepülés nemcsak a jó levegőjéről, a csendről, hanem a tisztaságáról is nevezetes. A falu kiemelkedő turisztikai látványossága a több mint négyszáz méter magasságba emelkedő meredek, sziklás hegy ormán álló várrom, amely jelenleg kilátóként működik és jól kiépített úton közelíthető meg. Ezt a várat először az okleveles források 1295-ben említik. Később, 1549-ben Dobó István egri várkapitány fennhatósága alá került. Amikor 1596-ban Eger elesett, a szarvaskői vár a törökök kézére jutott. Jóval később - püspöki birtok részeként - a Rákóczi-szabadságharc idején már várkastélyként működött. A korábbi hadi szerepe megszűnt, a javításával, a karbantartásával pedig nem foglalkoztak. Emiatt elpusztult és az elhordott köveinek nagy részéből a szomszédos településeken házakat építettek.

Feltárják a várromot

Ma már csak a köralakú sziklának támaszkodó toronymaradványon kívül néhány bozóttal benőtt alapfal és a sziklába vájt árok utal arra, hogy itt egykor vár létezett. A hegy a Bükki Nemzeti Park része, ahol különleges növények láthatók. Egymás mellett élnek itt a mediterrán égövre, illetve a sarkvidékre jellemző virágok, sziklagyepek, füvek, páfrányok, amelyek látványossá teszik ezt a helyet. Így a várromot évente több ezren látogatják.
A terület régészeti feltárása, illetve a romok részleges felújítása a jövőben tovább gazdagíthatja Szarvaskő turizmusát - erősítette meg ennek fontosságát a polgármester. Régészek ugyanis még itt soha nem dolgoztak, mert konkrét írásos emlék, alaprajz, térkép az egykori várról nem maradt fenn. Ezért az önkormányzat legközelebbi célja, hogy megszerezze az államtól a várhegyre vonatkozó kezelői jogot - tette hozzá a falu első számú vezetője. Ezt követhetik majd a további lépések a következő fél évtizedben a romok feltárására és az építmény állagának megóvására.