A kormány 2010-ben döntött úgy, hogy pályázati formában támogatja a hazai diákok utaztatását a szomszédos országok magyarlakta vidékeire. 2010-től mostanáig a pályázatokat manapság kezelő Emberi Erőforrás Támogatáskezelő (EMET) tájékoztatása szerint 40 ezer diák utazása kapott támogatást. Az első évben 5865 diák és 590 tanár utazott 201 millió forintból. 2011- ben 500 milliós keretösszegből 14 058 diák és 1652 tanár kelhetett útra, de ekkor már külföldről is pályázhattak az ottani magyar iskolák. 2012-re tovább nőtt a létszám – 17 233 diák, 1840 tanár –, de kevesebb pénz, 435,3 millió forint jutott támogatásra. Emellett 30 millió jutott egyedi támogatásokra. Tavaly 17 034 diák és 1919 tanár utazhatott a határon túlra.
MEGDUPLÁZOTT KERETÖSSZEG
2014-ben a hetedik osztályosok, szakiskolák és gimnáziumok számára kiírt pályázatokon már egyenként 800, 100, illetve 70 millió forint vissza nem térítendő támogatás nyerhető el. További 40 millió forint jut egyéni meghívásos pályázatokra. (Erről lásd keretes írásunkat.) A pénzeket az Apáczai Közalapítvány után jogutódként 2011 januárjától a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. Határtalanul! programigaz- gatósága osztotta, majd 2014-ben az egész átkerült az EMET-hez. A három pénzosztóban közös az azokat vezető Csete Örs személye. Hogy miért növelte a kormány több mint kétszeresére a felhasználható keretet, arra nem kaptunk választ az EMET-től. Hacsak nem azért, hogy minden közoktatásban tanuló diák legalább egyszer eljusson a határon túli területekre.
A KINYÚJTOTT KÉZ
A program már a kezdet kezdetén morgást váltott ki az utazási irodákból. A Magyar Uta- zásszervezők és Utazásközvetítők Szövetsége (MUISZ) még 2010 őszén a pályázati támogatásokat akkoriban kezelő Apáczai Közalapítvány vezetőjéhez, Csete Örshöz fordult azzal, hogy a legálisan működő utazásszervezőket be kellene vonni a programba. Az alapítvány 2010-ben azzal utasította el a MUISZ együttműködésre vonatkozó kérését, hogy a probléma nem rájuk tartozik: az ő feladatuk a pénzek elosztása a pályázók közt. Javasolta a MUISZ-nak, hogy forduljon közvetlenül az iskolákhoz, hiszen az utakat ők szervezik. Pont ez volt a baja a MUISZ-nak. Az iskolai utak szervezése ugyan nem jogo- sulatlan utazásszervezés, mivel az oktatási intézmények elvileg nem üzletszerűen szer- vezik útjaikat, de valahol mégis a mezsgyén mozog, amennyiben a szervező tanár esetleg nem non-proft alapon dolgozik.
AKINEK SIKERÜLT
A MUISZ persze nem hagyta magát lerázni. Végül Csete is elismerte, hogy az utazások szervezése során valóban akadnak utazási szakembereket igénylő feladatok. Hozzátette, ezek nem egyszerűen szabadidős, hanem tanulmányi utak, amelyek programját a peda- gógusok tudják kidolgozni. „A program céljai nemzetpolitikai, valamint oktatási jellegűek” – tájékoztatott Csete Örs. Az eredmény végül még a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. idejében működött honlap, az azóta már megszűnt Apalap.hu, amely térítés ellenében megjelenést kínált az utazási irodák számára. Ennek mértéke egy-egy időszakra 12 ezer forint volt; kiemelt helyért 40 ezret kértek el. Így a virtuális térben találhatott egymás- ra iskola és iroda. Talált is, köztük a HON Tours, a Kárpáteurópa, a Challenge Hungary és a JEKA Hungária Utazási Iroda. Az ilyen egymásra találások azonban sokszor a korábbi személyes kapcsolatokon múlnak – tudtuk meg a MUISZ-tól. A fenti irodák egyike elismerte, hogy valóban született üzlet az egy- másra találásból. És még csak le sem nyúlták az iskolákat nagy árréssel. Ez az, amitől sokan tartottak, tartanak. Főképp, hogy olyan időket élünk, amikor a proftot sokan szitokszóként használják. Nem mellesleg a MUISZ korábban körlevélben kérte tagjait, hogy az iskoláknak kedvező áron, minimális haszonkulccsal kalkulálják az utakat. „Nem a diákutaztatásból kívánják az irodák az éves nyereségüket megkeresni” – nyugtatott Molnár Gabriella, a MUISZ elnöke.
EL NEM SZÁMOLHATÓ KÖLTSÉGEK
De vajon szervezhető-e a program pályázati feltételei alapján út az iskoláknak? Ha azt vesszük, hogy a megítélt támogatásból pályázattól függően csupán utazási és szállás-, legfeljebb személyi költség számolható el, ránézésre aligha. Az el nem számolható költségek között szerepel egyebek mellett az étkezés, a szervezési költség vagy a buszsofőr szállása, ellátása. Esély azonban még így is nyílhat a szakma számára, mivel egy-egy út- hoz általában a szülőnek is zsebbe kell nyúlnia. Akkor is, ha az idén március 20-án meghirdetett pályázatok kiemelik: „a pályázathoz saját forrás biztosítása nem kötelező”. Bár a három – 7. osztályosok, szakiskolák és gimnáziumok – iskolai kategória számára kiírt pályázat szerint a legmagasabb fejenkénti támogatási összeg 35, 50 és 40 ezer forint lehet, a pályázatok elbírálásakor a legkisebb fe- jenkénti összköltséggel utaztató intézmények kapják a legtöbb pontot. Ez hetedikeseknél 20, szakiskolák és gimnáziumok esetében 22 ezer forint. Szintén a legmagasabb pontot kapja a pályázó, ha az út során minél több progra- mot tervez megvalósítani. Az alacsony össz- költség olyannyira szempont, hogy azonos pontszámú pályázatok esetében az olcsóbb nyer. Tehát egyéb programok szervezésére szükség lehet, amivel visszajutunk a szülő zse- béhez. Egy utaztató arról tájékoztatott, hogy legalább egyharmadot kell még hozzátennie a szülőnek. Hogy mit hoznak ki az iskolák 20 ezres összköltség mellett idén egy-egy útból, kiderül, ha nekilátnak a szervezésnek. Amelyhez, bár a fenti virtuális felület megszűnt, továbbra is igénybe vehetnek az iskolák uta- zásszervezőt. Ez ügyben azonban némi zavar keletkezett, amióta az oktatási intézmények túlnyomó része és pénzügyeik felügyelete átkerült a Klebelsberg Intézményfenntartó Központhoz (KLIK). A KLIK-nek is 500 ezer forint fölött közbeszerzést kell kiírnia. Ugyan nem ők írták ki, hanem a Közbeszerzési és El- látási Főigazgatóság (KEF) a 8,4 milliárd forint keretösszegű, költségvetési – köztük a KLIK kezelésében lévő oktatási – intézmények dolgozóinak nemzetközi utaztatására szóló közbeszerzést. Egy forrásunk szerint a KLIK, ha utasításba nem is adta a Határtalanul! programban részt vevőknek a három nyertes (Weco-Travel, IBUSZ, OTP Travel) választását, melegen ajánlja őket. Bár mindháromnak jól működő apparátusa van diákutaztatásra, a kis irodák aggódnak, hogy a KLIK ajánlása komoly veszteséget jelenthet számukra. Mára mintha elsimult volna a dolog, az iskolák megértették, hogy továbbra sem kötelező utazásszervezőt – a fenti hármat sem – választani. Az iskolák már csak azért is jobban járnak az utazási irodákkal, mert a gazdasági felügyeletet ellátó KLIK-kel csak forintban tudnak elszámolni. Azaz hiába visz be egy román lejben megírt szállásszámlát, kezüket széttárva állnak előtte a hivatalnokok. A csomagot összeállító iroda pedig eleve forintban számol el.
SOK AZ ADMINISZTRÁCIÓ
Nagyobb eséllyel kapják meg az általános iskolák a támogatást, ha Kárpátalja irányába orientálódnak, mivel összes többi szomszé- dunk – Ausztria nem szerepel a célországok között – nulla pontot kap az elbíráláskor, Ukrajna kettőt. Úgy tudjuk, hogy ennek ellenére elenyésző mennyiségű diák utazik Kárpátaljára, aminek oka idén különösebb magyarázatra aligha szorul. Az utak előkészítése, lebonyolítása és utóélete szigorú feltételek szerint történik. A tanárok alig pihennek, mindent dokumentál- nak, hogy az utat követő beszámoló tökéletes legyen. Ha pedig nem, akkor fzethetik vissza a támogatás egy részét, nyilatkozta lapunknak egy iskolai forrás. És hogy ki fzeti vissza a már elköltött pénzt? A tanár, a diák, esetleg a szer- vezésben részt vevő utazási iroda? – kérdik sokan. „Stresszút” – fogalmazott velősen egy oktató. Ugyanő elmondta, hogy a kinti iskolák eleinte örültek a látogatóknak, azonban néhányuknál olyan mennyiségben jelentkeznek be itthonról, aminek már nem örültek.
TÍZEZER DIÁK UTAZHAT A NEMZETI ÜNNEPEKRE A határon túli területekre történő utak alapítványi támogatása nem új keletű. A Rá- |