A jelenleg is „hatályos”, idegenvezetőknek a mai napig oktatott városnéző útvonal alapvetően még a gépjárművek városon belüli mindenhatóságára épül, azaz hogy busszal minden nevezetesség megközelíthető. Az útvonal pedig négy fő nevezetességre fűzi fel a városnézést: Budai Vár, Citadella, Hősök tere és Szent István Bazilika. Az oktatási anyagban a sorrend meghatározott, a gyakorlatban az idegenvezető kreativitására és a megrendelő igényére van bízva. A négy kiszállással tarkított programra 4 órát szán az oktatói anyag.
Változások sora
Az utóbbi években, de különösen a Budapest Szíve program kezdetével nehezebbé, de akár lehetetlenné is vált pár, az útvonalon fekvő látványosság megközelítése. Emlékszünk még, amikor a turistákkal megpakolt buszok az Október 6. utcán töfögtek a Szabadság térre, majd onnan ki a Parlamenthez. Vagy a Hercegprímás utcán befordulva a Bazilika előtti parkolóban álltak meg és várták a bent akkor még ingyenesen nézelődő turistacsoportokat. Előbbit az Október 6-a utcával egyetemben gyalogosok és bringások vették birtokba erősen lekorlátozott gépjárműforgalom mellett. Utóbbi pedig teljes egészében mentesült a füstölő járművektől.
A klasszikus útvonal fenegyereke a Bazilika. Az utóbbi évek során két okból hagyják ki a városnézésekből. Nem aratott a beutaztatók közt osztatlan sikert, amikor bevezették, hogy úgynevezett adomány fejében léphetnek be a csoportok, de az így befizetett összegről számlát nem, csak nyugtát adnak. De ennél jobban kiverte a biztosítékot az V. kerület legutóbbi parkolómegszüntető akciója, amikor is (mint arról a Turizmus Trend 2013. szeptemberi számában részletesen beszámoltunk) tucatnyi lakó panaszára hivatkozva szinte azonnali hatállyal tiltatta meg a belvárosi önkormányzat a Budapesti Közlekedési Központ révén még a fel- és leszállást is a Bazilikához kijelölt buszparkolóban.
A Parlament környékének apokaliptikus képe is inkább az elkerülésre ösztönzi az idegenvezetőket. Csupán akkor járnak arra, ha a csoportjukkal be is mennek az épületbe, melyet túrások és törmelékhalmok közt szlalomozva lehet a várva várt látogatóközpont megépültéig megközelíteni. Egyéb esetben pedig vagy a Halászbástyáról vagy, ha az nincs benne a városnézésben, a budai felső rakpartról csodálják meg.
A Citadellát már régóta nem szabad körbebuszozni. Amikor sok éve a közútból magánút lett, még számla ellenében ötszáz forintot leszurkolva az őrbódéban ülő, kevésbé kedves arcú embereknek be lehetett hajtani. Mára ez a lehetőség is megszűnt, marad a séta annak, aki bírja. Ha nem, akkor csak az első kilátóhelyig botorkál, ahonnan a város látképe kevésbé impozáns, mint a Citadella főbejáratánál lévő terasz. Ráadásul az előbbin folyamatosan nyüzsögnek az „itt-a-pirosos” haramiák. Október 2-án jelentette be a Emberi Erőforrások Minisztériuma, hogy a nemzeti vagyon részét képező Citadella a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt-n keresztül visszaszáll az államra. Hogy ez a buszközlekedésben mit jelent, arról nem szól a fáma, csupán annyi derül ki, hogy most aztán rendet tesznek.
A Kossuth utca-Rákóczi út-Keleti Pályaudvar-Kerepesi út-Stadionok-Stefánia útvonalat ma már alig veszi bele valaki a városnézésbe. Egy szinte élettelen, emberektől mentes és elhagyott üzletekkel teli útszakasz egy nem különösen látványos sportnegyedig nem túl szívderítő egy városnézésen, hacsak az nem a „Hogyan lakjuk le környezetünket” című tematikus városnézés.
Él és élni fog
A tematikus városnézések száma felívelőben. Se szeri, se száma a Budapest rejtett kincseit többnyire gyalogos formában feldolgozó túráknak. Tény és való, hogy nagyságrendekkel személyesebb megéléssé varázsolható egy túra, ha épületről épületre sétál az ember a belváros egyre élhetőbb terein és utcáin, miközben szemtanúja a helyi életnek, érdekfeszítő történeteket hallgat idegenvezetőjétől. A légkondis busz ablaka mögül nézve pedig csak elsuhannak az impozáns homlokzatok, és mire egy velük kapcsolatos sztori elhangzik már száz méterekkel odébb járunk.
Mindezek ellenére a klasszikus városnézés él és élni fog. Jóllehet, a jelenlegi városvezetés több fórumon kifejtette már, hogy szerintük más európai városokhoz hasonlóan tessék szépen a parkolókig buszozni és onnan gyalogosan menni. Egészen elvadult ötletek szerint a pesti oldalt abszolválja úgy a csoport, hogy a Hősök terén kiszállva tömegközlekedjen földalattival. Részben azonban nyitott kapukat döngetnek, mivel több kiszállós hely - Vár, Hősök tere, Citadella - is az előbbi kiszállós-gyalogolós modell alapján működött.
A városnézés oktatási anyagát jegyző és gyakorló idegenvezető Deák Judit szerint azonban Budapesten aligha valósulhat meg a prágai modell, mely szerint a Hradzsin mögötti parkolóban kiszálló turista a várból a Károly hídon átsétálva az Óváros főterén fejezi be a városézést. „Budapest nagy előnye, hogy a városképet meghatározó századfordulós látványosságok mindenhol fellelhetők, de ezek egymástól jelentős távolságra fekszenek” - magyarázza Deák, miért is nem abszolválható mifelénk a hagyományos városnézés prágai módon. Tapasztalata szerint a városnézésekre befizetők többségét jellemzően nem a sportos fiatalok alkotják.
„Az új trend híve vagyok, de nagy létszámmal ez nem megy” - érvel az idegenvezető és leendő idegenvezetőket szintén oktató Enikő a buszos városnézések létjogosultsága mellett illetve céloz a gyalogos városnézések egyik buktatójára. Hozzáteszi: az alternatív városnézéseknek főképp egy több napos itt tartózkodás során lehet szerepe, amikor a turisták már tisztában vannak a főbb nevezetességekkel.
A Magyar Beutaztatók Szövetségének (MABEUSZ) elnöke, Kálmán István, egyben a Liberty International utazási iroda magyarországi ügyvezetője szerint sem lehet elhagyni a klasszikus útvonalat, különösen nem az idősebb korosztályok illetve a Budapesten először járók esetében. „Nem vehetjük el az idősektől sem a város megismerésének az esélyét” - teszi hozzá Enikő.
Bevételhez áldozni is kell
Mivel a buszos városnézésre továbbra is igény van, a város turisztikai illetékeseinek biztosítani kellene a busszal továbbra is megközelíthető helyekhez a ki- és beszállítási lehetőségeket - várják el joggal megkérdezetteink. Értesüléseink szerint a Bazilikánál van esély erre, de várakozási idő nélkül. De az sem járja Kálmán István szerint, hogy a Hősök terén és környékén bármilyen esemény idején lefoglalják a buszok számára fenntartott, Műcsarnok mögötti parkolót, majd a sofőrök kénytelenek egymás hegyén, hátán megállni a büntetéseket kivető rendőrség legnagyobb örömére.
Aligha akad olyan szakmai szereplő, aki nem szorgalmazza a buszsávok használatának kiterjesztését a turistabuszokra. Ez elől azon az emlékezetes, a döntéshozás számára a város közlekedési anomáliáit bemutató tavaszi városnézésen az illetékesek elzárkóztak, még akkor is, ha a szakmai oldal leszögezte: csak utassal és a klasszikus városnéző útvonalon merül fel erre az igény. A helyi politika némi népszerűségért, rövid- és hosszú távú anyagi előnyért cserébe vagy egyszerűen csak szűklátókörűségből sok esetben a lakosságra hivatkozva gördít akadályokat a városnézés elé, mondván, hogy nem a turistákért van Budapest. Valóban, de Budapest az ország első számú turisztikai attrakciójaként nem kis mértékben él a turistákból és hogy ez a jövőben is így legyen, a bevételeket szintén élvező lakosságnak is áldozatot kell hozni.
Majd, ha kész a Parlament
Megérett az idő az eddigi városnézés átgondolására, egy új tananyag szerkesztésére - ismeri el Deák Judit. Szerinte a munkával érdemes még kivárni a Parlament környezetének elkészültét. Addig is maradnak a Magyarországi Idegenvezetők Szövetsége (MISZ) által is szervezett továbbképzések, helyszínbejárások. A MISZ-hez nem tartozók pedig önképző jelleggel jár utána a változásoknak, hogy aztán saját kreativitását latba vetve alakítsa az épp aktuális városnéző útvonalat. Meglehet, a vizsgán a '93-as tananyagból kell beszámolnia vizsgabiztosok előtt, a gyakorlatban ma már szinte minden városnézés más.
Persze vannak szériák, mint a szállodahajókról induló városnézések, de ezek is egy a referensekkel és a megrendelővel előre egyeztetett útvonalon haladnak. Szintén nem a hagyományos „történetet” várják el az incentive csoportok városnézésén - mondja Kálmán István. A jutalomúton vagy céges fejtágításon tartózkodó vállalati alkalmazottak egy egész napos konferenciázás követően a legkevésbé egy három órás információdömpingre kíváncsiak. Velük lazázni kell, a várost játékos és aktív formában megismertetni. Lehet ez egy csapatépítő walking rally különféle, az útvonalon elvégzendő feladatokkal. Vagy itt kerülhetnek képbe a tematikus városnézéseket szervező szolgáltatók. Illetve a tömegközlekedés, melyre a BKV-val egészen élvezetes megoldásokat tudnak kidolgozni a beutasok, mint a millenniumi földalatti különjárata, vagy a 2-es villamos vonalán nosztalgia villamosozás egy pohár pezsgővel.