A Selyemút kereskedelmi útvonalként meghatározó szerepet játszott az ókori civilizációk fejlődésében. Az úthálózat Kínából, Xi`an városból indult és Kelet-, Dél- illetve Nyugat-Ázsiát a mediterrán térségen keresztül kötötte össze Európával és Észak-Afrikával. Egyes időszakokban több párhuzamos útvonal is létezett, az aktuális nyomvonal nagyban függött az ellenséges törzsek pozíciójától, a biztonságtól és a száraz területektől. A középkor vége felé a tengeri kereskedelem fejlődésének köszönhetően a Selyemút jelentősége csökkent. Mostanában előkerült műtárgyak azt bizonyítják (egy 1200 éves kőszarkofág európai kinézetű harcosokkal és oroszlánszerű állatokkal), hogy az ókorban a Selyemút mentén nemzetközi kulturális csere is zajlott. A Selyemút elnevezés, jóval megszűnte után, először Ferdinand von Richthofen német geográfus szájából hangzott el 1877-ben.
Minden harmadik turista a térségbe megy
Az ENSZ Turisztikai Világszervezete (UNWTO) 1993-ban határozta el, hogy a Selyemutat mint turisztikai termék koncepciót felkarolja. Az egységes vizuális megjelenés kialakítása után 1996-ban készült el az első marketing terv és egy évre rá adták ki a terméket bemutató első színes prospektust, valamint elkészült a honlap és a hivatalos himnusz is. Azóta évente megrendezik a turisztikai tematikájú Selyemút Napját. 2004-ben megnyílt az UNWTO hivatalos Selyemút-irodája is Szamarkandban.
Jelenleg a kereskedelmi út mellett fekvő 24 tagországban a világ turista érkezéseinek a 30 százaléka realizálódik, és a térség a világ idegenforgalmi bevételeinek 20 százalékából részesül. A programban résztvevő országok - Örményország, Azerbajdzsán, Kína, Észak-Korea, Dél-Korea, Egyiptom, Grúzia, Görögország, Irán, Izrael, Olaszország, Japán, Kazahsztán, Kirgizisztán, Mongólia, Pakisztán, az Orosz Föderáció, Szaúd-Arábia, Szíria, Tádzsikisztán, Törökország, Türkmenisztán, Ukrajna és Üzbegisztán - három csoportba tömörültek. Az elsőbe tartoznak a közép-ázsiai és kaukázusi államok, amelyek most kezdenek nyitni a turizmus felé. Számukra a legfontosabb feladat a jogi háttér megteremtése, a határátlépés megkönnyítése és a megfelelő oktatás és tréning kidolgozása. A második csoportba tartozik Pakisztán, Irán és Törökország, náluk már jelentősebb a beutazó forgalom, ezért itt a promóción és a fejlesztésen van a hangsúly. A harmadik csoportban lévőknél a márkatudatosság kialakítása a fő feladat. A természeti és kulturális örökségekben gazdag területnek eddig csupán 20 Selyemúttal kapcsolatos attrakciója került a Világörökség listára, többségükben barlangok és városközpontok, mint Damaszkusz, Aleppo, Szamarkand vagy Buhara. A termékfejlesztés és márkázás a közeljövőben új lendületet kaphat, amennyiben a Kelet Svájcaként emlegetett Kirgizisztánnak sikerül felvetetnie az országban található Selyemút-hálózat összes műemlékét a világörökségi helyszínek közé.
Nehézkes integráció
Az idén elfogadott és majd Londonban, a WTO-n nyilvánosságra hozott akcióterv kimondja, hogy a végső cél a 12000 kilométer hosszú ókori út népszerű turisztikai termékké fejlesztése. A mellérendelt feladatok nem egyszerűek: a turisták mozgását megkönnyítendő, az út teljes hosszában egy integrált határellenőrzés létrehozása szükséges, amelyet megnehezít a térség szociális és politikai heterogenitása. Pedig a beutazó turizmus mennyiségi és minőségi növelése, illetve a tartózkodási idő meghosszabbítása nem jöhet létre az akadálytalan mozgás biztosítása nélkül. A terv az autentikus élmények biztosítására, a helyi termékek támogatására és a turizmus fenntarthatóságára is hangsúlyt helyez. A hosszú távú együttműködés sikere azonban attól függ, hogy az országok képesek-e kezelni külső és belső konfliktusaikat, valamint elkerülni a politikai instabilitást, amely több országot jellemzett a közelmúltban. Szintén bonyolítja a helyzetet, hogy az úthálózat bizonyos részei már spontán termékké fejlődtek, így egyes szakaszai, ópium, illetve heroin útvonalként váltak híressé/hírhedté.
Közép-ázsiai infosztráda
Az Európai Bizottság a közép-ázsiai régió (Kirgizisztán, Tádzsikisztán és Türkmenisztán) kutatóinak internetes hozzáférését is segít növelni. A Közép-Ázsiai Kutatási és Oktatási Hálózathoz (CAREN) nyújtott 5 millió eurós bizottsági támogatás segítségével a kutatást és az oktatást szolgáló nagysebességű 21. századi internetes sztráda igyekszik betölteni bizonyos szempontból a régi Selyemút helyét. A hálózat lehetővé teszi, hogy a tudósok majdnem valós időben kicseréljék a mérőállomások szeizmográfiai adatait ebben az indiai és az eurázsiai kőzetlemezek találkozásánál fekvő, földrengésnek kitett térségében. Mindez javítani fogja a veszélyértékelést és a katasztrófa-kockázatelemzés hatékonyságát, mivel a térség kutatói állandó kapcsolatban lehetnek nyugati kollégáikkal. Ezáltal a térség a helyiek és a turisták számára is biztonságosabbá válik.
Szintén online Selyemút kiépítését tűzte ki célul a Nemzetközi Dunhuang Projekt (IDP), európai, kínai és japán partnerintézmények együttműködésén keresztül. A projekt nem kevesebbet vállalt, mint hogy az interneten is bemutassa az európai felfedezők, régészek és más tudósok kutatásai alapján kibontakozó közös eurázsiai kultúrát, és közzétegye a Dunhuangban (Kína) és a keleti Selyemút régészeti lelőhelyein talált kéziratok, festmények és műalkotások képeit és adatait. A projekt 2010-ben elnyerte a Casa Asia Díjat.
Feladat a hálózatszervezés Dr. Rátz Tamara és Dr. Putzkó László: Goethe, Humbert és Odüsszeusz nyomában avagy kulturális utak a turizmusban című tanulmányában a tematikus utak számos előnyéről olvashatunk. Aránylag kis befektetéssel kialakíthatóak, a turisztikai keresletet térben és időben is diverzifikálják, kihasználatlan erőforrások turisztikai hasznosítását teszik lehetővé, illetve új keresleti réteget vonzzanak a térségbe. Mivel a Selyemút turisztikai terméket valóságos útvonal mentén alakították ki, a fő feladat a témához illeszkedő vonzerők és szolgáltatások hálózatba szervezése – írják a kutatók. |
Páneurópai utak Az európai intézmények továbbra is együttműködnek a „kulturális útvonalak” népszerűsítésében – ez volt az idei Turisztikai Világnap egyik fontos üzenete. Az európai kulturális útvonalak autentikus páneurópai turisztikai termékek, amelyeket átfogó csomaggá szükséges továbbfejleszteni – vallják az európai szakemberek. Ezek a termékek segíthetnek a kevés helyszínre összpontosuló turistakoncentráció csökkentésében, valamint kiegyenlítik a szezonális hullámzást. Már számos ilyen útvonal létezik: a vasfüggöny nyomvonala, a föníciai útvonal, az olajfa útvonala vagy a Via Francigena. Olaszország és Franciaország – melyekhez hamarosan az Egyesült Királyság és Svájc is csatlakozhat – megállapodást írtak alá a kulturális útvonalak védelme és népszerűsítése érdekében. Spanyolország, Olaszország és Franciaország pedig az „Európai szenvedély” logójáról állapodott meg, azért hogy közösen lépjenek fel a BRIC-országok (Brazília, Oroszország, India és Kína) piacán. |