A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége társult tagjai, a szállodaipari beszállítók kezdeményezésére indult több mint egy évtizede a kezdeményezés a találkozó megszervezésére. Azóta 24 helyszínen, 145 szakmai előadást több mint 3000 résztvevő hallgatott meg. Ez alkalommal a budapesti Danubius Hotel Heliában a plenáris előadások után három szekcióban zajlottak az előadások menedzsment, housekeeping és vendéglátás témákban.
Jó szezont zárt a hazai szállodaipar
Baldauf Csaba, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke szezonértékelő beszédében elmondta, hogy örül annak, hogy hatalmas létszámban vesz részt a szakma a rendezvényen, amelyet az optimizmus jelének tekint, lévén, hogy mindenki ismeretekre igyekszik szert tenni, annak érdekében, hogy meg tudjanak felelni az előttük álló kihívásoknak. A szezont értékelve a szakember kiemelte, hogy viszonylag jó nyarat zártak a szállodák mind Budapesten, mind vidéken. Mind a három nyári hónapban sikerült meghaladni a 2021-es vendégforgalmi adatokat, július és augusztus pedig érezhetően közelíti a 2019-es vendégéjszaka-számokat, ami elsődlegesen a budapesti teljesítményeknek köszönhető. A budapesti hotelek a vidékieknél jóval nagyobb növekedést realizáltak tavalyhoz képest. A vidéki házakra inkább a stagnálás vagy a visszaesés volt jellemző. Ferihegy adatai alapján is jelentősen élénkült az elsősorban a fővárosi vendégéjszakákban lecsapódó beutazó forgalom: immáron negyedik hónapja több mint egymillió utas fordul meg a légikikötőben (ez az adat a kiutazókat is magában foglalja – A Szerk.), ami már 80 százaléka a 2019-es szintnek. Szobafoglaltságban már csak 10-12 százalékponttal vannak elmaradva a szállodák a bezzegévtől, 2021-hez képest pedig óriásit léptek előre. A kihasználtsággal a fővárosi és vidéki kollégák egyaránt elégedettek, és a legtöbb hotel a költségnövekedéssel együtt is pluszban landolt – fogalmazott az elnök.
Ami bejött a vámon, elment réven
„A bruttó átlagárakban lényeges növekedést figyeltünk meg, a RevPAR tekintetében azonban jócskán van még hová fejlődni, szögezte le a szakember, és hozzátette, különösen azok a házak, amelyek már megtapasztalták a világpiaci árazást az energiaárak tekintetében, nagy mértékben az üzemelési eredményeik rovására működtek" - hangsúlyozta az elnök, és példaként említette az általa vezetett alsópáhoki Hotel Kolpingot is. A szakma előtt álló kihívások között kiemelten a munkaerőhiányt említette, bár sokakban az is felmerül manapság, hogy a kereslet prognosztizált csökkenése sajnálatosan orvosolni fogja a problémát.
A munkaerőhiány mérséklését a szakember a robotizálás, az atipikus foglalkoztatás és a technológiai fejlődéssel is egybevágó, az automatizálásra, digitalizációra irányuló vendégigények szolgálhatják. A másik legnagyobb problémát az energiaárak elszállása jelenti a az elnök szerint, aki pozitívan értékelte, hogy az utóbbi hónapokban jellemző nagyfokú kiszolgáltatottság után, szeptemberben már olyan árajánlatok is megjelentek a piacon az energiaszolgáltatók részéről, amelyben nincsen átvételi kötelezettség meghatározva az ügyfél számára.
Elsőkből utolsók és fordítva
Baldauf Csaba hangsúlyozta, hogy most különösen felértékelődik a beszállítók által kínált minden olyan megoldás, amely a működési költségek csökkentését, a fenntarthatóságot, az energiahatékonyságot szolgálja. Az előttünk álló időszakról úgy gondolkodik az elnök, hogy komoly eséllyel fordul a kocka, és a covid-nyertes vidéki hotelek kisebb vendégforgalomra tarthatnak számot, mint a járvány alatt komolyan szenvedő budapesti házak. A 70-80 százalékban belföldi vendégkörre berendezkedett vidéki házak a hazai vásárlóerőt nézve novembertől már kevésbé lehetnek optimisták, míg a jóval szélesebb körű külföldi keresletre építő fővárosi hotelek még akkor is számíthatnak vendégforgalomra, ha a nyugat-európai lakosság szabadon elkölthető jövedelme valamivel csökken, mivel a kedvező ár-érték arányú Budapest jó pozícióra tarthat számot a nemzetközi versenyben. Elhangzott az is, hogy az üzleti utazókra berendezkedő vagy felnőttbarát szállodák kisebb visszaesésre kell, hogy készüljenek, mint a családokra építők, mivel a hazai famíliák már jól érzékelhetően visszafogták a költéseiket. Szeptember amúgy sem a legerősebb hónap, de globálisan az erős kivárás és az óvatosság jellemzi a belföldi piacot. „Mentsvár lehet a SZÉP-kártya, amely esetében egy közel 100 milliárd forintnyi turisztikai költésről beszélhetünk, ha ez jövő március végéig lecsapódna a vidéki hotelekben, komoly mentőöv lehetne számukra. Ha azonban megvalósul egy felmerült elképzelés, hogy új zsebet vezetnek be a SZÉP-kártya esetében, amelyből rezsire lehet fordítani a béren kívüli juttatást, az az elnök szerint fájdalmasabban érinti majd az ágazatot, mint a korábbi élelmiszervásárlás lehetősége. Ezért az MSZÉSZ javaslata az, hogy ha lesz rezsizseb, azt plusz keresletbővítéssel vezessék be, hogy a hotelek iránti kereslet megmaradjon.”
1,2 millió munkavállaló hiányzik az európai ágazatból
Az összeurópai ágazat trendjeit vizsgálva Baldauf Csaba elmondta, hogy az amerikai vendégforgalom 100 százalékkal nőtt tavalyhoz képest a kontinensen. A járvány lecsengésével az Európa-szerte jellemző turisztikai keresletrobbanásra újabb beruházásokkal reagáltak a fejlesztők: 440 új hotel, 64 ezer szoba jött létre az unión belül, jövőre pedig még ennek duplája valósul meg a beruházók tervei szerint. Ezek a projektek 4-5 szállodaipari nagyvállalathoz köthetők. Európa-szerte 1,2 millió munkavállaló hiányzik az ágazatból, ez 5-20 százalékos hiányt jelent országonként. A szakértők az üzleti turizmus fellendülésével számolnak Európában, és olyan új trendek megjelenésével, mint például a Google ingyenes szálláshely-foglaló szolgáltatása, amely az OTÁ-k számára jelenthet új versenytársat. Kontinens-szerte megfigyelhető, hogy a vendégek részéről egyre nagyobb igény mutatkozik a folyamatok automatizálására, a városi üzleti utazók részéről például életszerű igény, hogy egyáltalán ne kelljen személyzettel kapcsolatba kerülni a foglalástól kezdve a szállodából való távozásig, a családok azonban még igénylik a személyes ügyintézést.
Tavaszra stabilizálódhat az energia ára
„Energia vonatkozásában sajnos jó hírek nincsenek” – szögezte le az MSZÉSZ elnöke, aki hozzátette, azt leszámítva, hogy tegnap 176 euró volt a gáz ára, az augusztusi 340 euróhoz képest nagyon jó, de ez hatszorosa a korábban átlagos 30 euró érték körüli gázárnak. Van tehát némi pozitív elmozdulás, de ezek a terhek is iszonyú nagyok. Eddig úgy néz ki, hogy jövő év első negyedévének végéig 200 euró körüli jegyzésekkel beállhat a gáz ára, ami egy stabilizálódást jelent a mostani akár 15-20 szoros gázár-ajánlatokhoz képest. Villamosenergia vonatkozásában is van egyfajta csökkenés, de még így is 220-240 forint körüli Kilowatt árnál járunk, amelyre rárakódik még a júliusban megemelt rendszerhasználati díj.
A turisztikai vállalkozások növekvő terhei miatt a VIMOSZ-szal közösen egyeztetést szorgalmazott a Szállodaszövetség a magyar kormánnyal és kétszer sikerült Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszterrel tárgyalni, akivel arra keresték a megoldást, miként élhetnék túl a társaságok, ha fennmarad a jelen gazdasági környezet. Az elnök elmondta, hogy konkrét ígéreteket nem kaptak. A turizmusfejlesztési hozzájárulás elengedéséről tárgyalások folynak, ami az elnök szerint komoly segítség lehet ott, ahol van forgalom. A munkaerő-megtartást célzó támogatási javaslataikra is van nyitottság, de itt sincs egyelőre semmilyen körvonalazódó ígéret, az energiaigényes ágazatok támogatásában pedig a szektor nyilvánvalóan a sor végén áll, mivel a termelőágazatok és a nagyvállalatok élvezik az elsőbbséget.
Mindezek két év koronavírus-járvány után újabb jelentős kihívás elé állítják a szakmát, mondta az elnök és zárszóként idézte az eseménynek otthont adó budapesti Danubius Hotel Helia igazgatója, Szabó Áron konferencianyitó szavait, hogy továbbra is mérni, ellenőrizni, alkalmazkodni, újragondolni szükséges. Ez a stratégia a járvány alatt már bizonyított.
Turizmus Online
Tóth Réka Anna
