Novemberben folytatódott a vendégforgalom kedvező alakulása a kereskedelmi szálláshelyeken az előző év azonos időszakához képest. A forgalom háromnegyedét képviselő szállodák vendégforgalma szinte minden hónapban – augusztus kivételével – élénkült, melyben a négycsillagos, illetve a wellness-szállodák szerepe volt meghatározó.

A tizenegy hónap eredményei összességében ennél kedvezőtlenebbek, a szálláshelyek enyhe visszaesést regisztráltak. Az első tizenegy hónapban a külföldi vendégek több mint 9 millió vendégéjszakát töltöttek el a kereskedelmi szálláshelyeken, számuk 5, az éjszakák száma pedig 2%-kal nőtt 2010. január–novemberhez viszonyítva.

Átalakuló küldőpiacok 

A külföldivendég-forgalom szerkezete továbbra is átalakulóban van, a legjelentősebb küldő országok közül – Olaszország, Németország, Franciaország – érkezett vendégek eltöltött éjszakáinak száma csökkent, míg a Lengyelországból, a Csehországból és az Egyesült Államokból érkezetteké nőtt, az Ausztriából, valamint Egyesült Királyságból érkezetteké stagnált.

A külföldivendég-forgalom jelentős részét fogadó szállodákon belül a négycsillagos egységekben számottevő volt a növekedés, az ötcsillagos szállodákban ugyanannyi, az egy–háromcsillagos egységekben pedig kevesebb éjszakát töltöttek el a külföldiek, mint 2010 azonos időszakában. A külföldi vendégek száma – a Balaton, Közép- és Dél-Dunántúl kivételével – mindegyik turisztikai régióban emelkedett.

Kevesebb belföldi vendég és -éjszaka

Az első tizenegy hónapban a belföldi vendégek közel 9 millió vendégéjszakát töltöttek a kereskedelmi szálláshelyeken.

A vendégek száma 3, az éjszakák száma 5%-kal esett vissza az előző év azonos időszakához képest. A belföldivendég-forgalom 67%-át fogadó szállodákban a vendégéjszakák száma 2%-kal bővült. A vendégek körében szintén közkedvelt panzióknál a kereslet visszaesése azt jelentette, hogy a vendégéjszakák száma 25%-kal csökkent. A vendégforgalom recessziója – kilenc turisztikai régióból - ötöt érintett.

2011. január–novemberben a szállodák szobakihasználtsága átlagosan 47,3%-os volt, ezen belül az ötcsillagos szállodák működtek a legmagasabb, 65%-os szobakihasználtsági aránnyal; a négycsillagosházak 54%-os foglaltságot értek el.

A szállodai kihasználtság összességében 1,4 százalékponttal volt magasabb, mint egy évvel korábban. A gyógyszállodák szobáinak igénybevétele is átlagon felüli, 55% volt.

A szobakapacitás-kihasználtság alakulása

A kereskedelmi szálláshelyek összes árbevétele a korábbi hónapok mérsékelt eredményeit követően, 8%-os folyó áras emelkedéssel ismét kedvező képet mutatott novemberben. Összességében a tizenegy hónap során a szálláshelyek árbevétele folyó áron 2%-kal emelkedett 2010 azonos időszakához képest, miközben a szálláshely-szolgáltatás árindexe 2011 folyamán 2%-os deflációt mutat.

A kereskedelmi szálláshelyek 2011. január–novemberben összesen 227 milliárd forint bruttó árbevételt értek el, ezen belül a szállásdíjbevétel 126 milliárd forint volt. Novemberben a kiadott szállodai szobák bruttó átlagára 8%-kal (14 747 forint), míg az egy kiadható szállodai szobára jutó árbevétel (bruttó REVPAR) 10%-kal emelkedett (6339 forint) az előző év azonos időszakához képest.

Az elmúlt tizenegy hónap eredményei összességében ennél kedvezőtlenebbek, a szállodai átlagárak fél, a bruttó REVPAR-mutató 4%-kal nőtt. Budapesten a vendégforgalom döntő részét fogadó három–ötcsillagos kategóriákban a szobák átlagára novemberben 9500 és 31 000, az egy kiadható szobára jutó árbevétel 3300 és 19 400 forint között alakult.

Budapesten mind a belföldi, mind a külföldi vendégéjszakák száma nőtt (összességében 3%-kal), ezzel szemben a balatoni forgalomnál mindkét mutató esetében visszaesést regisztráltak a szálláshelyek.

Január–novemberben a Balatonon kívül a dél-dunántúli, az észak-alföldi, továbbá a Tisza-tavi turisztikai régióban csökkent a vendégforgalom. A szálláshely-szolgáltatást nyújtó – több, különböző ágazatban működő – vállalkozások a szálláshelyeken novemberben közvetlenül 26 ezer főt foglalkoztattak, ami megegyezik az előző év azonos időszaki adattal.

A részmunkaidős foglalkoztatás aránya a szállodákban kategóriánként változó, és kölcsönzött munkaerőt lényegében csak a négy-, illetve ötcsillagos egységek foglalkoztattak, minimális arányban.

A szálláshelyi kapacitásra egyszerre volt jellemző, hogy a gazdasági környezet változására a szállodák, panziók, kempingek stb. egy része úgy reagált, hogy beszüntette működését, míg mások éppen bővítették a kínálatot. Ennek eredőjeként 2011. november 30-án a hazánkban működő kereskedelmi szálláshelyek száma 2046 volt, ezen belül 827 szálloda 49 ezer szobával, 802 panzió 9 ezer szobával működött. Az egyéb szálláshelyek (üdülőház, kemping és közösségi szálláshelyek) száma 417 volt.