Értelmezhetetlen és kezelhetetlen helyzetet, a csaknem 140 éve egységes főváros megszűnését eredményezné azoknak a törvénymódosító javaslatoknak az elfogadása, amelyek szerint Budapest megyévé válna, a kerületek pedig önálló településsé, illetve a több kerületet érintő beruházásokat elvennék a fővárostól – mondta rendkívüli sajtótájékoztatóján Tarlós István főpolgármester. Hozzátette, a sajtóból értesült az önkormányzati törvényhez beadott módosító javaslatról. Ha Budapest megyévé válna, akkor Debrecen lenne Magyarország legnagyobb városa, Budapest pedig csak megyei feladatokat látna el, a közszolgáltatásokat a kerületeknek kellene elvégezniük. Ha pedig a több kerületet érintő beruházásokat nem a főváros valósítaná meg, a 4-es metró építését öt, a budai fonódó villamos kialakítását hat, a Széll Kálmán tér rendezését pedig három kerületnek kellene megoldania.
Tarlós István úgy fogalmazott, a jelenlegi helyzetben mindenkinek felelősen kell viselkednie, a fővárosnak pedig segítséget kell nyújtania a kormánynak. „Nem vagyok benne biztos, hogy az önkormányzati törvényhez benyújtott, előbb említett módosító javaslatokról tud-e egyáltalán a miniszterelnök” – jegyezte meg a főpolgármester.
Tarlós István köszönetet mondott Orbán Viktor miniszterelnöknek, amiért a kormányfő megakadályozta a BKV azonnali összeomlását. Már megszületett ugyanis az a kormányhatározat, amely szerint ötmilliárd forintos támogatást kap a cég, a pénz már úton is van. Ez az összeg azonban csak arra elég, hogy „ne zuhanjon le a repülő, most 500 kilométerre elegendő üzemanyagot kaptunk, de ennek legalább a tízszeresére volna szükség”. A főváros nem akar folyton pénzt kérni a kormánytól, inkább azt javasolja, hogy Budapest forrásokat tudjon magának teremteni, ezért Tarlós István szerint újra kell tárgyalni a közlekedési adó kérdését – akár önálló adónemként, akár az iparűzési adóbevételek egy részének a rovására.
A főváros termeli ugyan a hazai össztermék jelentős részét, és itt keletkezik a személyi jövedelemadó bevételének nagy része, de utóbbinak alig egy százaléka marad a fővárosnál, a helyi adókat pedig kerületek vetik ki. Tarlós István emlékeztetett rá, hogy az adósminősítők 2002 óta harmincszor állapították meg, hogy a BKV helyzete nem kezelhető. A főpolgármester úgy vélte, a főváros adókivetési jogának megadása mellett szükséges a mintegy 20 milliárd forintos bevételt hozó dugódíj bevezetése, valamint a személyszállítási törvény módosítása. Ha így marad a helyzet, akkor a BKV csődje már januárban bekövetkezik, ez pedig veszélybe sodorhatja a közlekedési vállalat beruházásait, akár a 4-es metró 180 milliárd forintot kitevő uniós támogatását is – emelte ki.
Kérdésre válaszolva a főpolgármester azt mondta, nem bánta meg, hogy korábban lemondott parlamenti mandátumáról. Mint hangsúlyozta, amit Budapest főpolgármestereként nem tud elérni, azt egyszerű országgyűlési képviselőként aligha tudná. Tarlós István kitért arra is, hogy nemcsak parlamenti mandátumáról, hanem az azzal járó anyagi előnyökről is lemondott, pedig a főpolgármester fizetése a helyettes államtitkárokét sem éri el. Hozzátette, a főpolgármesteri pozíció amúgy is egész embert kíván, ráadásul a Fidesz azt tervezi, hogy törvényerőre emeli: polgármester nem lehet egyben parlamenti képviselő is.
Azzal kapcsolatban, hogy az egyik nemzetközi hitelminősítő a fővárost is leminősítette, a főpolgármester azt mondta, ennek a napi működésben nem lesz érezhető hatása, Budapest ugyanis már 2010-ben elérte hitelfelvételi képességének a korlátját, új hitelt amúgy sem tudna felvenni.
